Eddig Hollandia emelt leggyakrabban kifogást az ellen, hogy Romániát felvegyék a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe és több ízben leszögezte: a romániai korrupció megfékezését tekinti a csatlakozás előfeltételének.

Timmermans most azt ígérte, Hága alaposan áttanulmányozza az Európai Bizottságnak a román igazságügy helyzetéről múlt héten közzétett jelentését és "korrekt" módon alakítja ki álláspontját Románia schengeni csatlakozása ügyében.

Corlățean jelezte: Románia még idén döntést remél a felvétel ügyében, és Bukarest szerint már teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei.

A külügyminiszter kifejtette holland partnerének, hogy a bukaresti kormány eltökélt a reformok folytatásában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában.

Ugyanakkor Bukarest szerint nem kellene összekötni a schengeni tagfelvétel kérdését az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmussal (CVM), amelynek keretében az EB figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját.

Bár Hollandia a legnagyobb külföldi befektető Romániában, a két ország diplomáciai kapcsolatait az utóbbi években beárnyékolta a schengeni bővítés kérdése. Hága ellenkezése nyomán Bukarest 2011-ben "veszélyes baktériumok" jelenlétére hivatkozva ideiglenesen betiltotta a hollandiai virágok és virághagymák importját, Traian Băsescu államfő hónapokig várakoztatta az új holland nagykövetet mielőtt átvette volna megbízólevelét.

A két ország között diplomáciai csetepaté kezdődött, de ez idővel alábbhagyott, miután más tagországok is az igazságügyi országjelentésekhez kötötték Románia schengeni csatlakozását.

2012-ben 4 200 holland tulajdonban lévő cég működött Romániában, amelyek összesen 6,7 milliárd eurót fektettek be az országban: ez a külföldi befektetések több mint húsz százalékát tette ki.

mti