Habár a munkát már augusztusban elkezdte a táncegyüttes, a hétfőn, kedden és szerdán újra előadott Játsszunk mesét! című gyerekelőadással a színpadra is „felkerült" a csapat az idei évadban. Két hét alatt elindul a Néptáncműhely összes programja, beleértve a gyerek- és felnőtt táncházakat, illetve a népzene-oktatást is. Utóbbira (idéntől hegedű-, brácsa- és bőgőoktatás folyik) 62-en jelentkeztek – ami azt is jelzi, hogy nemcsak azok vannak sokan, akik táncolni szeretnének megtanulni.

Könczei Árpád és Furik Rita fognak rendezni

Orendi István igazgató portálunknak elmondta, hogy jelenleg tizenkét „színpadi embere" van a Néptáncműhelynek, ami az összes erdélyi magyar hivatásos tánccsoport közül a legkisebb létszám, és ez a költségvetésre is vonatkozik, de a játszott előadások számában nem maradnak le mögöttük.

A Néptáncműhely táncosai az Ibusár című, a Tomcsa Sándor színházzal közösen készülő szilveszteri előadásban is szerepet kapnak, februárban pedig bemutatják az Apám tánca című előadást, amit Könczei Árpád fog rendezni. Ez egy 1991-es előadás, ami akkoriban mérföldkőnek számított az erdélyi néptáncegyütetsek életében – az első, már táncszínházra hasonlító előadás volt, amit a sepsiszentgyörgyi Háromszék adott elő.

A Néptáncműhely június elsejére újabb gyerekelőadást fog készíteni, ennek rendezője egy másik nagy név, Furik Rita. Az évad alatt többször játssza a tánccsoport a felújított A bál című előadását is – ezzel novemberben az udvarhelyszéki településeken turnézni is fog a csapat.

„Hadseregnyi" ember jönne

Ami a további tevékenységeket illeti, idén november 14. és 19. között lesz az Össztánc ősszel című, többnapos rendezvényük – ezen többek között a Duna Művészegyüttes is itt lesz a Puszták népe című előadással, de a Háromszék is jön az Erdélyi menyegzővel, illetve a Bekecs és a Heveder együttesek is fellépnek. „Azt próbáljuk megmutatni a hat nap alatt, hogy a népzene a mai világunkban hogyan van jelen" – mondta Orendi erről a rendezvénysorozatról.

Pontos időpontja még nincsen, de tavasszal, húsvét után fogják tartani az úgynevezett Hagyományok Háza Napokat – ez egy 5-6 napos rendezvény lenne, nemcsak tánccal és zenével, hanem népművészeti kiállítással, kézművesekkel. Az egyik fő attrakció mindenképpen a Magyar Állami Népi Együttes fellépése lenne.

„Lejönne egy hadseregnyi ember és megpróbálnának minél nagyobb port kavarni" – jegyzi meg viccesen Orendi István, hozzáfűzi, hogy a budapesti intézménnyel szorosabbra fonná kapcsolatait a Néptáncműhely, a tervek szerint a Hagyományok Háza kirendeltségeket is nyitna Székelyföldön, s ezekben lenne kulcsszerepe Székelyudvarhelynek, illetve a táncműhelynek is.

Egy elfelejtett találkozó

Van még egy távlati terve az igazgatónak, ez pedig az Erdélyi Táncháztalálkozó újraindítása. Lehet, hogy már csak az idősebb generáció emlékszik erre, de 1978 és 1981 között összesen három táncháztalálkozót tartottak Székelyudvarhelyen, ezek voltak Erdély legelső táncháztalálkozói – a negyediket már nem lehetett megtartani, mert betiltották.

Ezt szeretnék újra éleszteni – 2018-ban lenne ennek a negyven éves évfordulója, de az is lehet, hogy már 2017-ben megtartanák. Ez még a jövő (nép)zenéje, de a régi plakátok már odakerültek Orendi István irodájába, úgyhogy lesz feladat bőven, a három találkozó történetének feldolgozása és közzététele mellett az esemény újraszervezéséig.