Jó muzsika, jó muzsikusok, jókedv, telt ház – az évtizedekkel ezelőtti udvarhelyi táncházak hangulatát hozta vissza másfél év alatt a Kaszaj zenekar a csütörtök esti táncházba. A moldvai csángó és gyimesi muzsikát játszó zenekar, a mezőségi muzsikát játszó csíkszeredai Kedvessel és a mezőségi táncot oktató Boros Bélával és Oláh Hildával együtt, szó szerint életet muzsikált a táncházba. Vannak esték, amikor a művelődési ház alatt levő táncterem szűk a 140-150 táncosnak.

Ez is egyértelműen jelzi, hogy a táncház túllépett a hobbi szinten, támogatóik is vannak már – summázza elégedetten Orendi István, a Kaszaj zenekar és egyesület vezetője. Úgy véli, megérte a sok idő és energia, és azt sem bánja, hogy tavaly még saját zsebből fizette a táncházas költségeket. Egyébként ő az az ember, aki beszélni sokat nem szeret, de amit egyszer a fejébe vesz, azt megcsinálja.

„A táncház akkor igazi, ha izzadságszagú"

Idézte egy kollegáját Orendi, akinek nem is a nagy létszám jelent örömet, hanem az, hogy „felszítottuk az emberekben a parazsat és sikerült visszahozni azt a közvetlen, sajátos hangulatot, ami a 90-es évek udvarhelyi táncházát jellemezte".

Volna igény több alkalomra is, de egyelőre marad a heti egyszeri, csütörtök esti táncház, és marad a helyszín is, a Művelődési Ház által bérmentesen felajánlott próbaterem.

A táncházat kocsmákba, szórakozóhelyekre kivinni sincs szándékában a Kaszajnak. A korábbi ilyen fajta kísérletek nem váltak be, „a füst, a helyszűke és a vegyes közönség miatt".

Muzsikál a tanoda is

Orendi Istvánnak nem csak a táncház volt a szívügye, hanem az ott muzsikáló, autentikus népzenét játszó utánpótlás kinevelése is.

A népzenészoktatást októberben indította el a Kaszaj, amely időközben már létrehozta a zenekar nevét viselő Kulturális Egyesületet is.

Az eredeti terv az volt, hogy 18-20 fős csoporttal indulnak, de a jelentkezők száma jóval meghaladta ezt, jelenleg 43-an tanulnak „csak száraz népi hangszeren", azaz hegedűn, brácsán, nagybőgőn és parasztfurulyán játszani.

„ Voltak, akiket vissza kellett utasítanunk, de jövőben azokra is sor kerül, akik most várólistán vannak" – mondta Orendi, aki azt is elárulta, hogy ha sikerül az anyagiakat előteremteni, akkor jövőben új tanárokkal és új hangszerrel, a kobozzal bővül a tanoda.

Támogatóra, partnerre a táncház felpezsdítéséhez és a népzenész-oktatáshoz a Kaszaj az udvarhelyi művelődési ház igazgatójában, Elekes Gyulában talált, aki ingyen a rendelkezésükre bocsátotta a Néptáncműhely próbatermét és a képzéshez szükséges helyiségeket is.

A Kaszajnak ez nagy segítség, hiszen a két projekt éves költségvetése 50 ezer lej, ezt a táncház bevételéből, a népzenészek tandíjából és pályázati pénzekből próbálják összehozni.

A Hargita Megyei Tanácstól 3000 lejt pályáztak a népzenész oktatásra, az udvarhelyi önkormányzat 3000 lejjel támogatta a képzést és 2000 lejjel a táncházat, illetve a Communitasnál is sikerrel jártak – sorolta az anyagi forrásokat Orendi István, aki bizakodó mind a táncház, mind a népzenész-tanoda jövőjét illetően.

Bár mindkét projekt úgy került a köztudatba mint a Művelődési Ház programja, a kulturális intézmény tulajdonképpen csak a helyet adja a Kaszaj Kulturális Egyesület által működtetett táncháznak és zenészképzőnek.