Előre elnézést kérek a számítógépes játékok kedvelőitől, hogy sem az általuk leginkább várt Assassin's Creed, sem a Warcraft nem került az egyébként teljesen szubjektív listára.

Az előbb említett filmet még nem sikerült megnéznem, hiszen december 29-én, azaz ma van a bemutatója, ugyanígy A fegyvertelen katona vagy a Kalifornai álom című filmeknek is, amelyeket már epekedve várok. Utóbbit a Jazzdobos rendezője, Daniel Chazelle rendezte és írta, Emma Stone és Ryan Gosling játsszák benne a főszerepet és a játékfilmet máris hét Golden Globe-díjra jelölték.

A lista főként év eleji filmeket tartalmaz, hiszen, ahogy megszokhattuk, a legtöbb stúdió az Oscar és a Golden Globe miatt erre az időszakra ütemezi be legjobb filmjeit. Kimaradt még néhány olyan alkotás is, mint az Öngyilkos osztag de úgy éreztem, nem mérhetőek össze a listán szereplő filmekkel, holott hatalmas elvárásokkal tekintettem meg, de valahogy egyszernézős lett számomra.

A lista a filmek premierjének időrendje szerint van összeállítva. Ha tudsz még jobb filmeket, hagyd hátra nekünk kommentben, ha nem láttuk, örömmel nézzük majd meg őket.

Aljas Nyolcas

Quentin Tarantino legújabb alkotása egy klausztrofób-káosz, ahol a történet magában nem állná meg a helyét, ugyanis nem több, mint néhány bajszos cowboy és egy félholtra vert nő bizalmatlan beszélgetéssorozata. Majd két órán keresztül a monológokon és párbeszédeken, tehát a háborús sebeket feltépő kamaradrámán kívül nem kap sokat a néző, utána kezdődik a Tarantinótól megszokott vérben dagonyázás.

Lehet túlságosan elfogult vagyok, hiszen a Tarantinótól kaptam a legnagyobb filmes élményeim, és még, ha tőle szokatlanul unalmas történetet is dolgoz fel az Aljas Nyolcas, engem a zseniális karakteralkotás, és a vége kárpótol mindenért. A színészi alakításokról ne is beszéljünk: ahogy megszokhattuk Samuel L. Jackson és Jennifer Jason Leigh zseniális, mégis a rasszista mellékszerepben sziporkázó Walton Goggins vitte a prímet.

A visszatérő

Mielőtt megnéztem a filmet, csak Leonardo DiCaprio görcsös Oscar-díj hajszolásával találkoztam A visszatérővel kapcsolatban. És valóban, a film még jól szimbolizálja is ezt, hiszen Leo lezuhan, jeges vízben úszik, széttépi egy medve, és a szétszabdalt hátával két órán keresztül gyalogol a térdig érő hóban, lótetemben alszik, és még sorolhatnám.

Bár a történet nem vállalt nagy fordulatokat, hiszen a Tom Hardy által alakított, Leo-t cserbenhagyó Fitzgerald után mászik egész filmben DiCaprio bosszúra éhesen, mégis pontosan a lassú kimértség segít, hogy mi is belesüppedjünk a film alaphangulatába. Leo és Hardy játéka remek, a finálé nagyszerű, és a látványvilág fenomenális. Emmanuel Lubezki operatőr megint nagyot alkotott, nem csoda, hogy zsinórban harmadjára is bezsebelte az Oscar-t érte. Nem mellesleg Alejandro G. Iñárritu is a másodikat a rendezésért.

A szoba

Nekem a személyes kedvencem az idei felhozatalból az Emma Donoghue könyve alapján, Lenny Abrahamson által rendezett dráma. Donoghue könyve megírásakor egy Josef Fritzl nevű osztrák férfi bűncselekményéből inspirálódott, aki 24 éven keresztül tartotta fogva saját lányát, Elisabeth Fritzlt, a pincéjükben kialakított helyiségben, s időközben többször erőszakot követett el rajta. Vérfertőző viszonyukból hét gyermek született.

A történet tehát adott volt, bár itt az elkövető nem a lányát tartotta fogva és csak egy gyerek született. A film az anya és a kisfiú kapcsolatát, belső vívódásaikat is vizsgálja. A színészi teljesítmények magukért beszélnek, hiszen az édesanyát alakító Brie Larsson be is gyűjtötte vele a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-szobrocskát. A film első percétől az utolsóig gombóc volt a torkomban.

A dán lány

A film Einar Wengerer története, az első férfié a világon, aki nemátalakító műtéten esett át, szóval a sztori maga egy aranybánya. Ráadásul párja, Gerda, a festőművész ébresztette rá, hogy ő egy férfitestbe született lány. Eddie Redmayne, aki Einart játssza, egy évvel korábban a Mindenség elméletében Stephen Hawking alakításáért vitte az Oscart, most sok kritikus kevésnek találta a játékát, nem látták letaglózónak a filmet.

Engem nagyon felkavart a történet, főként, hogy édesapámmal sikerült végignéznem és a film végén nem igazán tudtunk egymás szemébe nézni. Sok alkalommal szimpátiát, még több alkalommal undort váltott ki Einar karaktere, de mindenestre nyomokat hagyott maga után. Hozzá kell tennünk, egy remake-ről beszélünk, több kritikában is azt olvastam, hogy egy régebbi változathoz hasonlítják, én ezt nem láttam, szóval nem tudom hozzá mérni. Alicia Vikander Gerda szerepében tökéletes, jutalmazták is érte az Oscar-gálán.

A nagy dobás

Részvények, kötvények, árfolyamok és fundamentuk között kell egyensúlyoznunk, de ha sikerül, több olyan dologra is magyarázatot kapunk, amelyre eddig nem volt rálátásunk. A sztori igaztörténet alapján íródott, tanúi lehetünk, hogyan omlik össze a világgazdaság, hogyan borul fel a lakáspiac 2007-ben, hogyan jósolja meg ezt a Scion Capital LLC alap befektetési döntéseit hozó, üvegszemű exorvos, akinek természetesen senki nem hisz.

Azt is végigkövethetjük, hogyan nézi a komplett Wall Street hülyének a fiatal befektetőpárost, akik a legjobb minősítésű kötvények ellen fogadnak, aztán mégis diadalmaskodnak. Nekem és a többi laikusnak segítenek a magyarázó snittek is, amelyekkel tördelik a számokkal teli filmet, ráadásul ezeket Margot Robbie és Selena Gomez teszik még jobbá. Ami a színészi játékot illeti, Steve Carell, Ryan Gosling, Brad Pitt és Christian Bale kvartettje is magáért beszél.

Spotlight – Egy nyomozás részletei

Az év egyik legnagyobb dobása, oda is ítélték neki a legjobb filmért járó Oscart. Igaztörténeten alapulva a legkisebb részletekre kitérve mutat be egy oknyomozói munkát, ráadásul egy könyörtelen ügyről, amelyben kiderül, több mint 270 Boston-környéki pap molesztált gyermekeket. Az újság oknyomozó rovata valóban Pulitzer-díjat nyert munkájáért, amely után az Egyesült Államokban átalakították az egyházi személyiségek felelősségre vonására vonatkozó jogszabályokat.

A történet itt is adott, hogy egy nagyszerű film alakuljon ki belőle, és ezt Tom McCarthy úgy volt képes kivitelezni, hogy sem autósüldözést, sem erőszakoló papokat, sem naplementében történő szex-jelenetet nem látunk. Az oknyomozás részletei és a molesztált áldozatok lelkivilágának bemutatása is éppen elég feszültséget és izgalmat keltenek a filmben. A színészi munka is remek, Liev Schreiber, Mark Ruffalo, Rachel McAdams és Michael Keaton játsszák a kulcsszerepeket.

Eddie, a sas

Biztosan sokan kapják fel a fejüket, hogy mit is keres a listán, mégis annyira egyszerű, szerethető alkotást a rajongásról, mint ez, ami ráadásul igaztörténet is, régen láttam. Tény, hogy vannak benne kidolgozatlan karakterek, Hugh Jackman játékától sem dobtam hátast, viszont a film megfogalmazza, hogy mennyire lényegtelen a nagy elismertség, ha az ember azt teheti, amit szeret és mennyi mindenen képes keresztülmenni valaki, akit mindenki hülyének néz, hogy elérje céljait.

A film Eddie Edwards olimpiai síugró karrierjét mutatja be. Vigyázat spojler-veszély! Ő az a síugró, aki1988-ban rövidlátóként és túlsúlyosként jutott ki a Calgaryban rendezett olimpiára, ahol persze utolsó lett, az előtte végző spanyol versenyzőtől is majd 50 méterrel kapott ki, de ez nem szegte kedvét, hiszen bár senki nem hitte el, hogy megtörténhet, kijutott az ötkarikás játékokra. Taron Egerton remekül alakítja a talán valaha volt legmulatságosabb síugrót.

Deadpool

Nem vagyok oda a szuperhősfilmekért, a Deadpoolnak mégis sikerült levennie a lábamról. Ő a legmenőbb szuperhős, hiszen a valaha írt legátlagosabb háttérttörténetet teszi borzasztóan szórakoztatóvá. Hozzá kell tennem ez inkább az írók és maga a karakter érdeme, mint az őt alakító Ryan Reynolds-é.

Az alapsztori szerint a rákossá váló, leszerelt katonát egy kísérletnek vetik alá, amelynek segítségével hallhatatlanná válik. Persze a kísérlet során megkínozzák, összeégetik, így megszökve onnan próbál bosszút állni megkínzóin és még emellett szeretett nőjét is meg kell védelmeznie. Na, mondtam én, hogy nem egy nagy „wasistdas". A karakter viszont annyira pompás, hogy elfeledteti velünk a sztori silányságát. Ki-kiszól a képernyőről a nézőknek, ironizál a szuperhősfilmekkel, saját magával, Ryan Reynoldsszal, sőt még egy-egy Monty Pythonos poén is elcsattan belőle.

Tiszta szívvel

Az idén jobbnál jobb magyar filmek láttak napvilágot, köztük Ernelláék Farkaséknál, a Kút, vagy éppen A martfűi rém, én mégis a Tiszta Szívvel című filmet választottam a legjobban bejövős magyar mozinak. Ki látott már akcióvígjátékot egy kerekes székes bandáról?! Thuróczy Szabolcs mellett a ténylegesen mozgássérült Fenyvesi Zoltán kapta a főszerepet, ez is segít még közelibbé tenni a történetet.

Több alkalommal vettük észre azon magunkat, amint mozgássérülteken nevetünk, de talán éppen ez a legnagyobb dobása a filmnek, hogy mindezt úgy tudtuk megtenni, hogy közben együttérzőek maradtunk velük. A marhajó poénokat remekül összehozott akciójelenetek váltják fel. Joggal mondjuk, hogy Till Attila rendezése, Magyarország 2017-es Oscarra beküldött filmje világviszonylatban is megállja a helyét.

Captain Fantastic

Nem, ez nem egy újabb szuperhősfilm, és anélkül mondom, hogy sérteni akarnám a DC vagy a Marvel stúdió alkotásait, sokkal több annál. Viggo Mortensen játssza a film főszerepét, a hatgyermekes, nomád körülmények között élő hippi családapát, akinek felesége öngyilkos lesz és ezután úgy gondolja, nem biztos, hogy az erdőben kell felnevelnie gyermekeit.

A tragikus alaptörténet ellenére nagyon szórakoztató jelenetekkel bombáz a film, hiszen a városba érkező ökó-bió gyerekek találkoznak az okostelefonokon felnőtt tinédzserek világával. Az érdekes párhuzam mellett a családapa drámáját követhetjük végig, akit Viggo Mortensen alakít nagyszerűen – úgy, ahogy tőle megszokhattuk.

Jó filmnézést!