Habár az utóbbi néhány évben kezdett éledezni a magyar komédia is a mozivásznon és már nem feltétlenül ócska poénokkal próbál nevetésre bírni, azért még messze vagyunk attól, hogy egy ízig-vérig, a tökéletest megközelítő – esetleg külföldön is eladható – vígjátékot sikerüljön összehozni. Valljuk be, hogy egy ilyen szomorú hazában, mint Magyarország, egyáltalán a nevettetés is hatalmas kihívás a mindennapi életben, lassan csak a káröröm meg az egymás gyalázásának tetszikelése csal némi mosolyt a lefittyedő arcokra.

A „Hajnaltímea" mégis megpróbálkozik. Habár az úgynevezett „közönségfilm" (ezt a szót legalább annyira utálom, mint a „rétegzenét", de a körülírása sok helyet elfoglalna és talán untatnám vele az olvasót) kategóriájába tartozik, mégsem lerágott csontokkal operál, s valahogy nagyon mai.

A tinik minden bizonnyal unnák, de a húszas-harmincas éveikben járók egy része biztosan élvezni fogja. Vagy már élvezte, mert a magyarországi mozikban tavasszal lefutott, sőt mi több, az egykori udvarhelyi moziban is levetítették a múlt hét végén a Filmtettfeszt zárónapján.

Tizenöt éves érettségi találkozón vagyunk, ahol elméletileg krisztusi korban jár mindenki, ezerrel tombol a buli és mindenki iszik – így szokott lenni ez másutt is. Igaz? Valahogy így. Az viszont nem, hogy az osztály egyik nem feltétlenül legjobb pasija részegen a ruhatárban nekiesik a külföldön modellkedő Hajnal Tímeának (Osvárt Andrea), sőt ezt az osztály messze legköcsögebb tagja, Bögöcs titokban felveszi az okostelefonjával.

Dani (így hívják a Simon Kornél által alakított, nem túl határozott, megfelelési kényszerben élő figurát) éppen házasságkötés előtt van, főnöke lányát igyekszik elvenni, pár hét van még a világraszóló lagzi idejéig. Magyarán: a „bénősülésig", mert nálunkfelé így mondják azt, amikor a főnöke lányát veszi el a beosztott.

Hajnal Tímea, a drága, szintén férjhez készül menni, mégpedig egy tévésztárhoz (Kamarás Iván), aki – mint ahogy lenni szokott – egyfolytában csalja.

Bögöcs pedig van annyira is köcsög, hogy azzal kezdi zsarolni Danit, hogy a menyasszonyához juttatja a felvételt – a váltságdíj pedig a következő: meg akarja „dönteni" Tímeát, s Dani ebben kell segítsen. A Bögöcsöt alakító Szabó Simon neve onnan csenghet ismerősen, hogy ő alakított a Moszkva térben egy hasonló, csak fiatalabb figurát, Rojált. Egyébként ezt a filmet nézve picit olyan, mintha tényleg ugyanarról, a rendszerváltás után érettségizett generációról lenne szó.

Megvan köztük a nagymeNŐ Tímea, akit ugyanúgy le lehet kapni a húsz körméről néhány Unicum után, mint bármelyik másikat; a mindig bénázó, feleségének és annak családjának folyton alámenő Dani; a link, de mégis szimpatikus, segítőkész Gábor (Lengyel Tamás); a mindig problémázó, de nagyon jó nő Virág (Jordán Adél); illetve a kocsibizniszben és pornóproducerkedésben („Páblókoejjó" után szabadon olyan filmeket „produszerelt", mint a Veronika meg akar nyalni vagy Az alkimista fasza...) utazó Bögöcs.

Talán utóbbi figurája a legkimunkáltabb a zizegős tréningnadrágjával, koszos edzőcipőivel és a nagypofájúságával, amit mifelénk „bőcs" jelzővel szoktunk illetni. Illetve azzal, hogy végül hogyan, milyen „formában" kapja meg (vagy hogyan nem) hőn áhított egykori osztálytársát, a tényleg „megdöntenivaló" Hajnal Tímeát.

Vicces, néha a mai nyelvhez hasonlóan trágár, de nem bután durva párbeszédek tarkítják az „izgalmas" jeleneteket, aminek a vége természetesen hepiend, de addig nagyon le kell izzadni Daninak és Hajnal Tímeából is ki kell bújjon az álca mögötti, kedves, normális nő, aki tényleg magasról tud tenni arra, hogy ő virít a budapesti tömbházak oldalán.

Egy film, amiben végre nem a Csányi Sándor-féle szívtipró áll a középpontban (Csak szex és más semmi, Poligamy, Kaméleon), nem is a plázacicáktól csak némileg különböző csajok (Szinglik éjszakája), s az egész nem is tűnik annyira erőltetettnek, mint az említettek, nem beszélve a „művészfilmekként" kategorizált alkotások némelyikéről, amelyik ugyan elgondolkodtat néha, de alapvetően semmit sem mond.

A Hajnaltímeában az is jó, hogy olyan helyzetet mutat be, amibe bármelyik huszon-harmincéves belekeveredhet a mai technikának köszönhetően. Nemcsak a csajom nevetett rajta tele szájjal, hanem néha én is.

Tanulság: ha éppen nősülni készülsz, de a hétvégi bulikon, érettségi találkozón nem bírsz magaddal, vagy ha az italt nem bírod, ne csinálj magadból hülyét több mint harminc évesen. Ugyanakkor komolyan kezdj el hinni abban, hogy a volt osztálytársaid közül a legjobb nőt is meg tudod döngetni, ha isztok egy kicsit előtte, és ha az alkalom úgy hozza. Még jóval túl a harmincon is.

Megdönteni Hajnal Tímeát – magyar filmvígjáték, 105 perc, 2014

Rendezte: Herczeg Attila

Szereplők: Osvárt Andrea, Simon Kornél, Szabó Simon, Lengyel Tamás, Jordán Adél, Kamarás Iván, Hirtling István

Forgatókönyvíró: Csurgó Ssaba

Zene: Gulya Róbert

Vágó: Somogyi Csaba

Operatőr: Tóth Widamon Máté

Producer: Tőzsér Attila, Ferenczy Gábor