A legkilátástalanabb helyzetben is lehet jót tenni
MEGOSZTÓ
Tweet
Betekintés a Hargita lelkébe és a nép színházába
Kettős könyvbemutató a Városi Könyvtárban. Egy...Lepd meg magad egy ingyen könyvvel
Ideiglenes könyvturkáló nyílt a MÜTF Oktatási...Egész Erdélyt bealtatózták
Milyen nyomokat hagy egy család múltja a...Fotók: Szabó Károly
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Tele volt a G. Café csütörtökön este Nyáry Krisztián író-olvasó találkozóján, napokkal azelőtt minden asztal „elkelt". Az irodalomtörténész és Murányi Sándor Olivér beszélgetésére óriási százalékban nők voltak kíváncsiak – a nagyterem első felében az estet rögzítő operatőrön kívül hárman képviselték az erősebb nemet. Ez érthető is, a szerelmes történetekre inkább a nők fogékonyak, de az azokat követő köteteit (Igazi hősök, Merész magyarok) már mindkét nem és minden generáció olvassa.
A beszélgetésen Nyáry a történeteinek a keletkezéséről beszélt – mint mondta, egyik feltételezése az, hogy 2011-12-ben nagyon sokan fordultak a múlt felé, mert kapaszkodókat kerestek. Ő is (talán) ezért kezdett írni, s éppen akkor kezdett képeket feltenni írókról, párokról, melléjük pedig a szerelmi történeteket, amik óriási sikernek örvendtek.
Ezekből születtek meg később a kötetek. Krisztiánt tavaly nevezték ki a Magvető Könyvkiadó igazgatójának, amit nagy megtiszteltetésnek vett – olyan korban élünk, amikor teljesen átalakul az olvasásnak a kultúrája, a digitális platformok elterjedése legalább olyan jelentős, mint maga a könyvnyomtatás megjelenése évszázadokkal ezelőtt.
„Nem engedheti meg magának a kiadó, hogy a legfontosabb szerzőivel együtt az olvasói megöregedjenek" – mondta Nyáry, hozzátéve, hogy a nyomtatott könyv még mindig messze viszi a prímet, hiszen Amerikában a könyvek 20%-a jut el az olvasóhoz e-book formában, Európában ez a szám 10%, míg Magyarországon csak 2%.
Az irodalomtörténész az idén elhunyt Esterházy Péterről is beszélt, felidézte közös beszélgetéseiket – mint elhangzott, az sem véletlen, hogy Nyáry a Facebook-borítófotójának is azt a képet tette, amin az író feje fölött tart egy napernyőt. Szó esett arról is, hogy Nyáry néhány évig kommunikációs szakemberként a politikában is dolgozott, de ki is lépett belőle.
„Normális ember nem akar odamenni, mert ahogy odamész, a másik oldal rögtön gazembert csinál belőled és ennek az lesz a következménye, hogy ciki politikusnak lenni – ha valakire ma az mondjuk, hogy politikus, az az anyagyilkos után következik. És ez baj. A magyar emberek 90%-ban egyetértenek abban, hogy minden politikus lop – ennek pedig az lesz következménye, hogy minden politikus lop" – mondta Nyáry Krisztián.
Murányi azt is megkérdezte, hogy Nyáry szerint kik voltak a legforróvérűbb írók a magyar irodalomban – ha mátrixot vagy szerelemtérképet lehetne csinálni, abban Ady Endrének, Szabó Lőrincnek, Déry Tibornak, Tamási Áronnak vagy Molnár Ferencnek elég nagy hely jutna. Mégis tragédiák voltak az életeikben, hiszen Tamásinak négy felesége volt, de nem lett gyereke, Molnár Ferencnek is sok felesége és barátnője volt, de egyedül halt meg.
Nyáry az irodalomoktatásról is beszélt, ő például nem kronologikus sorrendben tanítaná a szerzőket és műveiket. A mai gyakorlat szerint a diákok többségének az irodalom csak egy bebiflázandó tananyag lesz, és ez szerinte nagyon nagy baj, mert nemcsak az általános műveltségről van szó, hanem arról is, hogy az irodalom arra van kitalálva, hogy érzelmi tapasztalatokat közvetítsen.
Lehet írni tudományosan ötezer oldalt a magányról, de annál tömörebben, hogy „a semmi ágán ül szívem", nem lehet elmondani. És ha ez a készség elvesz, akkor a mindennapi életből ezek a készségek hiányozni fognak.
„Azért mérgelődöm mindig, amikor üzletemberek meg gyártulajdonosok azt mondják, hogy nem az irodalmat kell tanítani, hanem a szakmát kell azonnal tanulni, és nem kell a gyerekeket azzal kínozni, hogy mit írt Petőfi Sándor, mert mi szükségük van arra? Valójában egy alapkészséget veszítenek el, amit a munkájuk során nem fognak tudni használni, ez pedig nemzetgazdasági kár, ha nem fejlődik ki" – mondta Nyáry Krisztián, akit mindig az emberi sorsok érdekeltek, ezért írta meg a Merész magyarokat és az Igazi hősöket.
Sok-sok jó példája volt annak Magyarország huszadik századi történelmében, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is lehetett jót tenni – itt Márton Áron példáját említette, hiszen a püspök akkor emelte fel a szavát a zsidótörvények ellen, amikor a katolikus klérus többi része nem vagy nem nagyon.
A találkozó végén az is elhangzott, hogy néhány héten belül megjelenik az új kötete Festői szerelmek címmel, ezekben magyar festők szerelmi életét írta meg. Ezekről azért tudunk oly keveset. „mert rajzórán nem ezt tanultuk" – viccelt a meghívott.
A beszélgetés után Nyáry Krisztián könyveit is meg lehetett vásárolni, ezeket, valamint az „otthonról hozott" köteteket is dedikálta – hosszú percekig állt a sor a színpadon felállított asztal előtt. Nyáry Krisztián pénteken délben a Tamási Áron Gimnáziumban tartott rendhagyó irodalomórát.