Ezekben a napokban a temetőkben hozzátartozók takarítanak, virágot visznek a sírokra, majd halottak napján gyertyák, mécsesek jelzik a jelenlétüket. Ám vannak olyan temetők, ahol alig vagy egyáltalán nem gyúl gyertya. Ezek közé tartozik az ún. köztemető, illetve a régi zsidó és a régi román temető.

Az udvarhelyi temetők rövid története

A Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőben a legrégebbi sírok a 17. század végéről valók, de a feltételezések szerint korábban is temetkezési helyül szolgált. A belvárosi református temetőkert csak később jött létre, kezdetben a két felekezet közösen használta a gimnázium mögötti temetőt, a katolikus egyház területén, egészen 1758-ig.

A reformátusok ezután hozták létre a saját sírkertjüket, ez a Bethlen utca és a Tábor-lakótelep közé került, a tömbházakat a temető fölé építették a hetvenes években, addig ez a hely a város szélének számított. Az unitárius temetőkert a múlt század elején jött létre, de a Tábor-lakótelep tömbházai és a mellette levő magánházak annyira körbevették, hogy nem lehet bővíteni.

Szombatfalva fölött több új temető és ravatalozó is van, a belvárosi református temetőkert felső részében van a zsidó temető. Van egy régi zsidó sírkert is, ez az Éltetőkút utca felett, a Csereháttól nem messze van, de ez már elhagyatott, a hatvanas években temettek ott utoljára. Részletesen itt írtunk róla.

Katonák a jeltelen sírokban

A régi román temetőhöz a Kuvar-sziklára vezető lépcsőn lehet felkapaszkodni, de a csillagvizsgálótól is be lehet menni. Az 1929. július 14-én felavatott mauzóleumban első világháborúban elhunyt román katonák maradványai vannak, ezeket Udvarhelyszék több temetőjéből szedték össze.

1988-ban húzták fel mögötte azt az obeliszket, amit október 25-én most is megkoszorúztak, a piros-sárga-kék szalagokon a rendőrség, a helyi rendőrség, a kerekerdői katonai alakulat, a tűzoltóság, a SRI és a Roseal Rt. nevei olvashatók. Az obeliszken 1990 januárjáig a „Glorie eternă ostaşilor armatei române, căzuţi în luptele pentru eliberarea părţii de nord-vest a României de sub ocupaţia horthysto-hitleristă în cel de-al doilea război mondial" felirat volt, akkor ezt levették, lett is cirkusz belőle.

Az obeliszk előtt 8, mögötte 35 sír van, de a köveken sem nevek, sem évszámok nincsenek.

Esperes is nyugszik a régi román temetőben

Az obeliszk melletti kis oldalban van a 15-20 sírból álló régi román temető. Ezt főleg az 1920. évi hatalomváltással a városba került román hivatalnokok és egyházi emberek, illetve családjaik használták, egészen a második világháború idejéig, a kommunizmus alatt ideköltözött románok már a római katolikus, illetve a református temetőkertbe temetkeztek. Egy olyan sír van, amin az elhalálozási dátum 1951.

A régi román temetőben pihen például Iuliu Laslo Lavreanul esperes, akit 1934-ben temettek el, az ő sírja az első. Elisabeta Tanțoș Gal (1915-1936), Ioan Nistor (1883-1951), Dori Seriopol (1911-1938) és Györffy Maria (1930-1932) azok a személyek, akiknek áll a sírköve és bozóttal sincs benőve, egy félreesőbb kövön Dumitru Ștefan neve betűzhető ki. Ezeken kívül még legalább tíz, sírkő nélküli hant vehető ki, a fű le van kaszálva, de a bozót eléggé benőtte a helyet.

Nem sok gyertya fog itt gyúlni vasárnap, hiszen egy teljesen elhagyott temetőkertről van szó.

A hajléktalanok és a Jehova tanúinak végső nyughelye

A köztemető a Szent Miklós hegyi római katolikus temető felső részén van – egy kinyitható kapun kell bemenni, de jól láthatóan nem sok hozzátartozó látogatja a kis sírkertet. A köztemető területe nem az egyházhoz, mivel a rendszerváltás után hozták létre, a polgármesteri hivatalhoz tartozik.

Ebbe a temetőbe főleg olyan elhunytak kerültek és kerülnek, akiket a város temettet el – nagyon szegény emberek, hajléktalanok, illetve olyanok, akiknek sem hozzátartozójuk nincs, sem pedig előre megváltott sírhelyük.

Többek között ide temették 2013 áprilisában Esztelneki László Jánost (művésznevén a Vén Farkast), azóta kopjafa is áll a sírja előtt, rajta a néhai fafaragó-művész portréjával és székely motívumokkal. Vannak azonban gondozott sírok is a temetőben, ezeken jól látszik, hogy rendszeresen takarítják és látogatják őket.

Ám néhány sírnak lassan a domborulata sem vehető ki. Ezekre biztosan nem kerül gyertya halottak napján.