Az egykori város: Spanyár Pál emlékezete
MEGOSZTÓ
Tweet
Nézd meg, kik lépnek fel (videók)
Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...Kányádira emlékeznek a Budavárban
És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...Sátorosok a Spanyár-ház udvarán
Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...Fotók: Csedő Attila
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Felvidékiből székellyé lett – itt tanított, itt alapított családot, itt is halt meg, itt nyugszik a katolikus temetőben. Nagyon sok rajz, festmény maradt utána, életének és munkásságának kutatásával egyelőre nem sokan foglalkoztak.
Spanyár Pál 140 éve, 1874. január 24-én született a felvidéki Nyitrán, középiskolát is ott végzett. Rajztanári oklevelét Budapesten szerezte, egy évig Kaposváron volt tanár.
Székelyudvarhelyre 1899-ben, 25 éves korában, ifjú tanárként került, az erdélyi püspök nevezte ki az itteni főgimnáziumhoz.
A kedvenc pedagógus
A visszaemlékezések szerint a diákok rajongtak Spanyár tanár úrért, aki jellegzetes palóc tájszólását itt is megőrizte. Nagyon megszerette Székelyföldet és ezt a várost, ez nagyon látszik a festményein és a karikatúráin is. Rengeteget kirándult, nagyon jó ismerője volt a környéknek.
Rendkívül termékeny művész volt, nagyon sokat alkotott, rajzai és festményei mellett rendszeresen karikatúrákat is készített, utóbbiakat különböző korabeli lapok (Székely Közélet, Jóbarát, Zászlónk, stb.) is közölték. Vallásos ember volt, erről is tanúskodnak ilyen témájú festményei, egyházi zászlókat és miseruhákat is tervezett. Harmincöt évet tanított a gimnáziumban.
Spanyár Pál 62 éves korában, 1936-ban hunyt el, sírja a katolikus temetőben van: a főbejárat után, a lépcsőkön felkapaszkodva a Bálint-kripta felé vezető sétány jobb oldalán, annak kezdetén van a Spanyár-család síremléke. Három gyereke volt, Teréz, Klarissza és Pál, utóbbi vegyészmérnök és élelmiszerkémikus volt.
Épület az utókornak
A család háza ma is áll, a leszármazottak a Haáz Rezső Múzeumnak adományozták a kilencvenes évek közepén – az épület a Nagy-Küküllő partján áll, a Benkő József utcában, két alkalommal már művésztábort is tartottak itt. A múlt században több árvíz is megrongálta az épületet.
Aránylag keveset tud róla az utókor, munkái nagyon sokfelé megtalálhatók a világban, azonban élete és munkásága még nem nagyon volt tudományos alapossággal, illetve művészettörténeti szempontból kutatva.
Vofkori György helytörténész könyvében több régi képet és rajzot is közöl Spanyárról és munkáiról. Vofkori lánya, Tamás Tímea a gimnázium 2007. évi falinaptárában közölt egy igen szép visszaemlékezést Spanyár Pálról – az iskola ezt a naptárt két híres festőművész-tanárának, Spanyárnak és az 1904 és 1987 között élt Leiter Arthurnak szentelte.
Kiállítás öt magánszemély jóvoltából
Festményeinek, rajzainak pontos számát nem lehet tudni, mert időről időre újabb Spanyár-munkák kerülnek elő. A gimnázium három képét őrzi: az első emelet lépcsőfordulójánál Baróti Szabó Dávid portréja látható, az igazgatói szobában pedig kettő: Sámbár Mátyás (1617-1685), az iskola egyik legelső vezetője, Soó Gáspár (1854-1918) pedig a gimnázium igazgatója volt a 19. és a 20. század fordulóján.
A Haáz Rezső Múzeum képtára is őriz Spanyár-munkákat, vázlatokat, jegyzetfüzeteket, tudtuk meg Veres Pétertől, az intézmény munkatársától, aki azt is közölte, hogy a székelyszentléleki plébánia tantermében is van egy vallásos témájú Spanyár-festmény.
A városi könyvtárban hétfőn nyitottak kiállítást Spanyár Pál munkáiból, öt székelyudvarhelyi magánszemély (Balázs Attila, Fecső Zoltán, Lázár Imre, Simó Ferenc, Tamás György) gyűjteményéből összesen 41 kép látható. Ezek között találunk karikatúrákat, ceruzarajzokat, kisebb méretű festményeket, és több kis tájképet is. Többek között az oroszhegyi Láz-tetőt, a Budvárt, a Szejkét, a Fekete-vizet, a Nagy-Küküllőt is viszontláthatjuk ezeken.
A képek igen változatosak, hiszen múlt század eleji udvarhelyi figurák is meg vannak örökítve, illetve nehéz időkről tanúskodó képek is vannak. Éjjeli őrségben a címe egy embercsoportot ábrázoló kis rajznak, illetve a Román járőrök az utcán és a Román lovasság Székelyudvarhely utcáin című kis munkák is szerepelnek a kiállításon, amit február 4-ig lehet megnézni a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében.
(Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György helytörténész Székelyudvarhely – Várostörténet képekben, id. Péter Attila ny. tanár Egykori tanáraink sírjai című kötetét és Tamás Timea In memoriam Spanyár Pál című írását a gimnázium 2007 évi falinaptárából.)