Végül a szentek pofára estek
MEGOSZTÓ
Tweet
Mit kotyog a magyar nemzet a világba?
Az 1956-os forradalom emlékünnepség-sorozata már...Lencsevégen maga az ember
Fotótárlat nyílik a kultúrházban, egy évtizednyi...Kézműves konferencia és kiállítás
Már csak egy napod maradt, hogy benézz a Bocskai Házba.Művészek, szervezők, szentek. Fotó: Csedő Attila
ÍRTA: LÁZÁR EMESE
Ilyen izgalmas megnyitós-intermezzóra senki nem számított, még maga Ferencz S. Apor csíkszeredai képzőművész sem, akinek egyik Kedves szentje szállt le a falról a földre, egyenesen az előtte sorakozó művészek lába elé.
Mindezt tette szenvtelenül és akkora robajjal, hogy az éppen a Pulzus munkákat méltató Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészbe belefagyott a szó, a tisztes számú közönség kisebb szívinfarktuson esett át, majd hangos kacagással tért magához, így még emlékezetesebbé téve a második Pulzust záró és megkoronázó tárlat megnyitóját.
A folytatás nem kétséges, a harmadik művésztelepről már a bevezetőben szó esett. Miklós Zoltán, a szervező és házigazda Haáz Rezső Múzeum igazgatója úgy vélekedett, a tavaly Berze Imre szobrászművész ösztönzésére létrehívott, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal közösen megszervezett székelyudvarhelyi művésztelep harmadik felvonását már hagyományosként fogjuk emlegetni.
Az igazgató köszönetet mondott a művészeknek és azoknak, akiknek anyagi támogatása nélkül nem válhatott volna idén sem napfényes műteremmé a Spanyár-ház udvara.
Retró is, modern is
A második Pulzus termését, a kiállított műveket – amelyek közül kilenc a képtár kortárs gyűjteményét fogja gyarapítani – és az azokat létrehozó kilenc képzőművészt Vécsi Nagy Zoltán, a tábor művészeti vezetője méltatta. Lényegre törő összegezés volt, a látnivaló esszenciáját szűrte le, és nem bonyolódott bele a művek részletes elemzésébe.
A művésztelep az ott született konceptuális művekkel a helyi és a hazai kortárs képzőművészet vérkeringésébe pumpálja a friss vért, lüktetése (köz)ízlésformáló és sikere az egyöntetűen pozitív visszajelzésekben is lemérhető – foglalta össze a Pulzus lényegét, célját és visszhangját Kovács Árpád művészettörténész, a telep másik kurátora.
Véleménye, hogy az alkotásaikban az új idők új dalaival előrukkoló, a modern irányzatokat követő fiatal képzőművészek törekvéseit mintegy legitimálják a velük együtt alkotó idősebb, kiforrott művészek. Régi és új, kortárs és újrafogalmazott klasszikus – mindnek helye van a Pulzuson.
A halott őztől a bölcsőig
Akit a szavak nem győztek meg, annak bizonyítékképp ott vannak a képtár három teremében a Pulzus-művek. Mivel a tábor negyedik napján már belepillantottunk a genezisbe, izgalommal és kíváncsian vettük szemügyre az akkor látottak végső változatát.
Meghökkentett Ferencz S. Apor őzkoponyás, halott cserépmadaras és csipkés állványon díszelgő muskátlival együtt hallgató Kedves szentjeim installációja. Kicsit ismerős a hangulat, de még nem látott Bíró Gábor vibráló Kalonda-kalandja.
Nagyon nőies, nagyon visszafogott, de erőteljes érzelmekkel teli hátteret rejt a nyárádmenti Máthé Edit Békétől békéje és meghökkentő volt a magyar televíziók logóit látni az itthon és az otthon közt ingázó Elekes Károly által újrafogalmazott, Jézust az olajfák hegyén ábrázoló festményen. A laikus házaspár kezébe festőecsetet adott, a naiv vendégelemekkel és egy furcsa idézettel pedig teljessé tette műveit a marosvásárhelyi Bob József.
A sejt, ami mit sem sejt – a slágerszöveg is eszünkbe juthat a csíkszeredai Nagy Melinda Idegen című festményéről, és kereshetjük a jó látószöget, hogy világos legyen Török Ferenc udvarhelyi képzőművész Nézőpontja.
Feketén ring Berze Imre Bölcsője, de nem komor-tömör és szinte törékeny a fából faragott Virág. Szív-füzér kicsiben, nagyban, Holddal, szeretettel, Madaras Péter szobrászművész érzelmekkel teli alkotással van jelen.
Számunkra tudott újat, izgalmasat mutatni a Pulzus. A kortárs képzőművészetekben való kalandozást ajánljuk mindenki figyelmébe – a Pulzus szeptember közepéig lüktet a Képtárban.