Amint a történelem régebbi Gézengúzain is, a legnehezebbnek az bizonyul, hogy a szülők kiszedjék a gyerekeket a vízből és a sárból. Egyesek több órás munkát fektetnek ebbe, a könyörgés és fenyegetés összes műfaját bevetve, mert ugyebár odacsapni nyilvános helyen nem illik a mai világban. A gyerekek érzik, hogy itt a fesztivál vége, és ezt jól ki kell használni. Vége. Ha a drón senkit nem zavart volna, az én képriportom is tovább tartott volna. Ha a fesztivál tovább élt volna, jövőre is találkoztunk volna. Aki még bírja szusszal és idővel, a hónap végén elmehet még egyet Gézengúzokra, mert idén kétszer szervezik meg. Vásárhelyi tájszólással: réluáréban. Na lárévédéré, köszönjük a vásárhelyieknek a három éves befektetett munkát, köszönjük a háromszékieknek az azelőtti évek Székölykeit, s kíváncsian nézünk a jövőbe, hol és hogyan lesz folytatása Erdély legjobb fesztiváljának. Hiányozni fog a Gézengúzok, az biztos, úgy, ahogy a Székölykök is hiányzik.