Megismerkedünk a tüntetésen egy brassói magyar házaspárral. Állítják, a legnagyobb ajándék, amit kaptak oltásos történetükből, az az, hogy ma már nem félnek annyira. Az ő történetük úgy kezdődött, hogy a nagyobbik gyerekük nagyon elment autizmus felé. Mint minden hasonló helyzetben lévő szülő, elkezdtek keresni-kutatni, hogyan tudják gyereküket megmenteni. Két évvel ezelőtt kezdtek el egy kezelést Budapesten, egy holland módszerrel dolgozó szakember egyenként vezeti ki a gyermek által kapott oltásokat. Mostanára a gyerek annyira helyre jött, hogy senki nem tudna nála autizmust diagnosztizálni. Ősszel kezdi az iskolát. Erre az oltásrajongók tudnának érvelni azzal is, hogy semmi köze az autizmusnak az oltásokhoz, de azzal is, hogy csak placebo az egész, nem akarok velük vitába szállni, egy a lényeg, egy beteg gyermek meggyógyult, a szülőknek ennél fontosabb nincs. Mondhatnám azt is, hogy az államnak ennél fontosabb nincs, de viccesen szólna, ugye?