A kamionosok dudálásából és integetéséből értem, már tudják, hogy ki vagyok. Az igazgató úr még nem hívott fel, mint múltkor, hogy „hallom, gombászik”, de mindenképp számítanak érkezésemre, mert az az óra alatt, amíg az útszéli sáncokat fotóztam, kiküldtek egy munkagépet, és kitakarították a sáncnak a szeméttelep felőli tíz méteres szakaszát, illetve építettek egy gátat, ami visszatartsa a levet egy ideig. Ki tudja, mi volt ott a sáncban, amit nem szabadott meglátnom. Vagy csak azt hitték, hogy ha megszakad a fonál, amin haladunk a szeméttelep felé, akkor azt fogjuk hinni, hogy nem is onnan folyik a lé?