Képriport
Mit gondolhat egy szemetelő jelenleg? Ha kiviszi a szemetét a természetbe, van kb. egy a tízezerhez esélye annak, hogy feljelentsék, de azt is nagy valószínűséggel megússza egy figyelmeztetéssel. S akkor miért aggódna? A megbocsátás az egyik legszebb dolog a világon, és annak örülök, hogy az Őrség felügyelőit empátiával áldotta meg a Jóisten, de attól félek, hogy a szemetelők nem értenek a megbocsátásból, náluk a természet iránti empátia nulla, nincsenek azon a megértési szinten, hogy a zsebükön kívül bármi is érdekelné őket. Kérdem én, a látottak alapján, érdemes volt C.-nek megkegyelmezni? Tanult belőle? Nyilván, nem lehet könnyű egy felügyelőnek kiosztani egy ezer lejes büntetést egy kisgyerekes család számára, de ha kemény szeretnék lenni, azt is mondhatnám, hogy a megbocsátás az egyház munkaköre, nem a környezetvédelmi őrségé. A gáz az, hogy ha az Őrség nem büntet, akkor gyakorlatilag lehetetlen visszaszorítani a szemetelést törvényes úton, és csak a törvénytelen út marad, az, hogy az ember jól megverje a szemetelőt, vagy egy fejszét rakjon a fejébe. Semmiképpen nem szeretnék törvénytelenségre buzdítani senkit, de el vagyok keseredve, más kiutat nem látok. Ha valaki lát más megoldást erre a problémára, kérem, szóljon. Habár, ha jobban meggondolom, van nekem is egy-két ötletem, például a papok kiprédikálhatnák faluhelyen, hogy a papilak szemetének nem a patakban van a helye. Ez hosszútávon, folyamatosan megismételve a kihirdetést, úgy érzem, hogy hasznos lenne, még ha nem is lenne akkora hatása, mint ha azt prédikálnák ki a környező falvakban, hogy C. barátunk 1000 lejes büntetést kapott.