Nekiállok építészt keresni. Bármire nyitott vagyok, arra is, hogy én rajzolok valamit, s ő azt átrajzolja s lepecsételi, de arra is, hogy kreatívkodjon az én pincémen, s tervezzen, amit csak meg tud álmodni. Azt azért hozzáteszem, hogy a kreatív munkáját nem tudom becsületesen megfizetni, nem tudok sokkal többet adni érte, mintha csak egy egyszerű tervet készítene az én rajzom alapján. Ha már úgyis engedély kell, egy picit kibővítem az agyamban az épületet. Ugyanarra az alapra, de picit érdekesebben. Készítek egy rajzot, elküldöm azt is. Kérem őket, javasoljanak olyan fiatalokat, akiknek nincs annyi munkájuk, és szívesen megrajzolnák ezt. Egy építész ismerősöm kinyomja kérésemet a levelezőlistájukra is. Semmi reakció. Kérdem tőle, lát-e esélyt. Nem. Őszinte. Nyakig vannak melóval mind, le vannak strapálva. Ha engedély kell erre a kuckóra, ugyanannyi macera van vele, mint egy családi házzal. Nem érti, hogy miért kérnek erre építési engedélyt.