Ezért örülök, hogy van egy ilyen megmozdulás, ahol a pénz hiánya nem jelent akadályt arra, hogy különféle rangú, státuszú, műveltségű emberek kéz a kézben, apró, de fontos lépéseket tegyenek közvetlen környezetünk, kis közösségünk érdekében. Szórakozásból. Arcukon őszinte örömmel, nem a közelgő elszámolás iránti rettegéssel. Remélem, az UTCA nem fog átalakulni egy megélhetési pénzszerző gépezetté, hanem megmarad ilyennek, egy rugalmas akciócsoportnak. Mert igen kevés ilyen van környékünkön. Nem igaz, hogy nincs, mert van, de túl kevés van. Még azt is mondjam el, hogy külön örülök annak, hogy az UTCA nem bizonyult kampány-akciócsoportnak. A medertakarítási akció alkalmával picit tartottam ettől, de úgy tűnik, hogy hiába, szerencsére. Az is jóleső érzéssel töltött el, hogy a múltkor a patakmederben kampányoló jelöltek közül többen is visszatértek közmunkázni ide, narancssárga és kék színűek egyaránt. Ha még egyszer eljönnek, muszáj lesz megdicsérnem őket, pedig nem szokásom.