Visszaereszkedem Bencédbe, megkeresem Péter Sándort, aki az elmúlt évtizedekben a falu oltóembere volt. 88 éves lesz, és nagyanyámra-nagyapámra emlékeztet, bármiről kérdezem, néhány mondat után már a halálról és az elmúlásról beszél. Nem tudok haragudni rá, ejsze mi is ilyenek leszünk. A Pünkösdi Jonatánról nem sokat akar mesélni nekem, de szerencsére ott van a lánya.