Budai Domokos. Ez a környék egyik legkedveltebb almája. Péter bácsi szerint hasonlít a Jonatánhoz, jó, szakadó, kemény húsa van, de vastagabb a héja. Fája gyorsan nő, igénytelen, permetezés nélkül is szép zöld. Ez bírja legjobban permetezés nélkül. Bőtermő. Alternanciára hajlamos, „nem minden évben termik”. Bírja a szárazságot. Bencédben úgy hívják, hogy Pünkösdi Jonatán (hű, ez már a második alma, amelyiket állítólag Bencédben így hívnak, ebből még baj lesz). Szeptember elején kell szedni, mert hull. Márciusig nyugodtan tárolható a pincében, a nagyja utána bélpoklosodik meg. A közepes méret májusig is eláll, sőt, akár őszig is, sokszor. Bírja a szállítást, piacos, ismert fajta, könnyen eladható, habár vannak, akik „dobják, mert vastag a héja”. El van terjedve a faluban, a kollektív sokat ültetett belőle. Eddig a Péter bácsi története, én még hozzátennék annyit, hogy a fajta eredete érdekes, régebb mindenütt azt tanították, hogy Budai József erdővidéki (majd miskolci) tanárember nemesítette ki, az Arany pármen és a Jászvadóka keresztezésével, és fiatalon elhunyt testvéréről nevezte el. Egy budapesti egyetemen ellenben leellenőrizték genetikai szempontból, és kiderült, sem az Arany pármennel, sem a Jászvadókával nincs közeli rokonságban. Tehát fogalmunk sincs, hogy honnan jött ez a fajta, hol találta Budai József, csak annyit tudunk, hogy van, nagyon ellenálló és nagyon finom a gyümölcse, kóstolóbizottságunk kinézetre 9,80-at, kóstolásra 9-est adott neki. Van egy könyvem a harmincas évekből, abban azt írták, hogy ez fogja helyettesíteni a betegségekre fogékony Arany párment. Nem lett így, nagyüzemi terjesztésben nem terjedt el a fajta, valószínűleg a hullásra való hajlama miatt. Azt is írják a könyvben, s még sok más helyen olvastam, például a Bordeianu-féle nagy román pomológiában, hogy Miskolcon nemesítette ki Budai. Akkor hogy van az, hogy mégis itt Erdélyben van inkább elterjedve? Valami gyanús. Kérjük vissza az almánkat! Vásároltam Pesten egy antikváriumban egy 1929-es folyóiratot, melyben Budai maga jegyez egy cikket „Miképen pótolhatjuk a kaliforniai és újzeelandi almát piacainkon?” címmel, és ebben azt írja a Budai Domokosról, hogy „ez a faj a hűvös, nedves égaljú Erdély szülöttje”.