A bírónő mindent megtesz. Le a kalappal előtte. Számomra ő a nap hőse. Ha az én bírósági ügyemet is ő tárgyalná, teljesen nyugodt lennék. Ügyes kis mosolygós fehérnép, vág az agya, jó a humora, a teremben a rendet nem csapkodással és hisztivel tartja fent, hanem egy-két kedves mondattal. Látszik rajta, hogy érdekli az ügy, annak minden kis részletét ismeri, jók és pontszerűek a kérdései, vannak érvei, az ügyvédek időhúzásait vagy cselezéseit egy-egy kedves, de határozott mondattal hárítja. A tanút nem leordibálja, hanem kedvesen bátorítja, még akkor is, ha már egy órája vallatja, és még nem sikerült semmi hasznosat kiszednie belőle. Gábor Róbert huncut nyavalygására, miszerint neki van egy kislánya, akinek a keresztlevelét elhozta, hogy megmutassa a bírónőnek, kedvesen mosolyogva válaszol: „și ce să facem cu apelul, domnule Gábor?”.