Képriport
Fürdés közben nem állja meg, hogy ne verjen el kÅ‘vel néhány kiálló szeget. Ez a falusi parasztember szindróma, amit magamon is egyre inkább megfigyelek. Belefekszem a függőágyba lazsálni, egybÅ‘l eszembe jut tÃz tennivaló, s két perc múlva már pattanok ki, mert annyi a munka, hogy soha nem ér véget. Misi és Kata is úgy van a háromhektáros rendezvénybirtokkal, hogy jönnek az emberek, mindenki mondja, hogy milyen szép, milyen jó, milyen áldott hely ez kikapcsolódni, pihenni, de a házigazdáknak fÅ‘leg a munka jut ki az egészbÅ‘l, csak a munka, a munka és a munka. Három hektárt kaszálni, tisztán tartani, a ház körül a rendet kialakÃtani, megtartani, a vendégek ellátásáról gondoskodni, a rendezvények költségvetését pályázatokból elÅ‘teremteni, mindeközben fejleszteni, nem kis dolog, fÅ‘leg munkahely mellett, másodállásban, úgy, hogy nem laknak ott. Szeretnének egy gondnokot találni, vagy egy családot, aki oda költözne és gondját viselné a birtoknak. Közben nyugodtan gazdálkodhatna, művelhetné a kertet, vagy állatokat tarthatna, hisz ott áll az istálló üresen.