Gond az, hogy a természet üzenetét nem értjük annyira, mint őseink. Vagy pontosabban nem akarjuk érteni. A régiek jobban odafigyeltek ezekre a dolgokra. Fogadjunk, hogy holnaptól elkezdenek elöljáróink a Nyikó-menti árvízvédelemről beszélni, de nem a kopár domboldalak beerdősítésével kezdik, vagy a hagyományos, jól működő fokrendszerek kiépítésével, hanem nekiugranak hatalmas betonokat önteni a patakmederbe, vagy völgyzáró gátakat rittyenteni a falu fölé, hogy aztán évszázadokig rettegésben éljenek az emberek odalent a völgyben, hogy mi lesz, ha elszakad a gát. Múlt hétvégén teljesen véletlenszerűen becsöppentem egy előadásra, amin többek között dédszüleink árvízvédelmi technikáiról esett szó. Az előadást egy Herczeg Ági nevű nő tartotta, érződött rajta, hogy komolyan tanulmányozta a kérdést, és megszívlelendő dolgokat mondott. Nem ártana vele picit elbeszélgetni, mielőtt nekiesnénk óriási pénzekből hatalmas betontömböket pottyantgatni a Nyikóba.