József szeret hétköznapi tárgyakat használni az alkotásain, hétköznapi jeleneteket szoborba önteni. Így kerül az Idegen lábára turistaszandál, a Haver kezébe seprű-gitár. Azt mondja, örülne, ha Udvarhelyt nemcsak a műemlék jellegű alkotások, többnyire portrék jellemeznék, hanem a kortárs szobrászat remekei is helyet kapnának. A világ változik, halad. Jó lenne, ha nem nélkülünk, hanem velünk együtt tenné ezt.