Levente a fák metszésének tudományát próbálja átadni nekünk, míg házigazdánk, István (a fűrész alatt az első) szája egyre jobban legörbül, amint a szebbnél szebb ágak a földön landolnak. Ezért nehéz fát metszeni, mert az ember előre sajnálja a gyümölcsöt, amit kinyír. Sokkal kevésbé gondol arra, hogy a többi gyümölcs nagyobb és szebb lesz, és nagy valószínűséggel egy jól megmetszett fa több gyümölcsöt fog teremni, mint egy metszetlen. Persze kilóban mérve, nem darabszámra. Tanárunk arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad túlzásokba sem esni, mindig mérlegelni kell a dolgot, hogy azért nekünk is maradjon valami (értsd: gyümölcs). Ha az ember megnézegeti a rügyeket, könnyen látja, hogy hol várható termés, hol van szépen berakódva dárdákkal az ág, és megkegyelmezhet egyes termőrészeknek.