Az elmúlt hetekben Székelyudvarhelyen két kiskorú veszítette el szüleit motorkerékpáros balesetben. A tragédia sokakat letaglózott, ismerősöket és ismeretleneket egyaránt. Az árván maradt gyerekeknek több sportklub is gyűjtést szervezett, hogy ily módon is támogassák a nehéz helyzetbe került családot.

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnál arról érdeklődtünk, hogyan döntenek ilyen esetekben a gyerekek további sorsáról, és hogy ki válhat a szülők nélkül maradt kiskorú hivatalos nevelőjévé.

Polgármesteri hivataltól bíróságig

A vezérigazgatóság szakembereinek munkáját a 2004/272-es gyermekvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv szabályozza − tájékoztatott a szociális intézmény. A törvény szerint az árván maradt gyerekek ügyével elsőként a helyi polgármesteri hivatalok foglalkoznak.

Ott helyzetfelmérést végeznek, ennek függvényében javasolhatnak alternatív gondozást, azaz a gyermekvédelmi rendszerben való elhelyezést vagy gyámságot. Ugyancsak a polgármesteri hivatal értesíti a gyermekvédelmet, a hatóság pedig azonosít egy családot, amely gondját viselheti a gyermeknek, gyermekeknek.

Elsősorban rokonok jöhetnek szóba negyedik fokig, akik megfelelnek bizonyos feltételeknek. A lehetséges gyámoknak erkölcsileg feddhetetleneknek, illetve egészségeseknek kell lenniük, felső korhatár viszont nincs. Fontos továbbá, hogy anyagilag is győzzék a kiskorúak nevelését, lakhatást is tudjanak nekik biztosítani. A testvéreket nem választják szét, bárhová kerüljenek.

Nagyszülőknél az udvarhelyi gyerekek

A rokonok leegyszerűsíthetik a folyamatot, ha maguk indítványozzák a gyámságot. Az ilyen esetek gyakoriságáról a gyermekvédelmi vezérigazgatóságnak nincsenek adatai, mert az eljárás lezajlik a családban. Várhatóan így alakul a székelyudvarhelyi gyerekek sorsa is, akik a vezérigazgatóság ismeretei szerint a nagyszülők gondozásába kerülnek.

Ha viszont a család nem indítványoz gyámságot, de a rokonok között van erre alkalmas személy, a vezérigazgatóság esettanulmányi osztálya elemzi a helyzetet és javasol gyámot, amelyet az illetékes bíróság nevez ki.

A döntésnél figyelembe veszik a lehetséges nevelőnek a gyerekkel való kapcsolatát, s tízéves kor fölött a gyerekek véleményét is. Idén két ilyen esetet jegyeztek a megyei gyermekvédelemnél, tavaly pedig hatot. A gyámok havi 600 lejes támogatásra jogosultak, amit a Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (AJPIS) fizet.

Elveszítheti a gyám a gyereket

Ha nincs olyan rokon, aki vállalhatná a gyámságot, a kiskorúak gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek: a három év alattiakat hivatásos nevelőszülőknél, a nagyobbakat pedig egy rezidenciális központban helyezik el.

Idén mindeddig egy gyermek került a rendszerbe Hargita megyében. Udvarhelyszéken több családi típusú elhelyező központban is nevelkednek gyerekek, amelyekben igyekeznek a lehető legharmonikusabb környezetet biztosítani nekik.

A gyermekvédelem az elhelyezés után is ellenőrzi az árvák sorsát. Nem csak akkor szüntethetik meg a gyámságot, ha a gyerek nagykorúvá válik, de akkor is, ha a nevelő már nem felel meg a szükséges anyagi, egészségügyi vagy erkölcsi feltételeknek.

Ilyenkor új gyámot jelölnek ki számára, akárcsak abban az esetben, ha a nevelő már nem tudja vállalni a gyámságot. Tavaly két, idén négy esetben szüntetett meg gyámságot a gyermekvédelem.

A félárvákat is támogatják

A szociális háló a félárva gyerekekről is igyekszik gondoskodni, többek közt a szülők bérezése függvényében. Számításba veszik az életben maradt szülő jövedelmét, illetve ha az elhunyt szülő dolgozott, a gyermek megkaphatja a munkája után járó nyugdíjat 26 éves koráig, ha folytatja a tanulmányait – közölte a vezérigazgatóság.

Ha a félárva gyereket a szülő bántalmazza, elhanyagolja vagy elhagyja, a kiskorút a gyermekvédelmi rendszerben helyezik el.