Ne a legjobb sportoló vagy munkás, ne a legszebb vagy legerősebb ember akarj lenni, hanem a legjobb önmagad – hangsúlyozta Nagy Hunor testépítő világbajnok. A sportoló szombaton tartott motivációs előadást Székelyudvarhelyen, a Cross Fitnesz edzőteremben.

A bajnokok szemlélete

A 28 éves, csíkszeredai származású, jelenleg Magyarországon élő Hunor 2010-ben nyerte meg a WABBA junior testépítő világbajnokságot, 2014-ben pedig dobogós lett a felnőtt fitnesz- és testépítő vébén. Abszolút román bajnok, és több alkalommal sikerrel vett részt fekvenyomó-bajnokságon.

Nyolc év kemény munka és öt sikertelen versenyszezon után sikerült megszereznie a junior világbajnoki címet, de végig a szeme előtt lebegett, hogy „elődei" jó része féléves felkészülés után, első vagy második nekifutásra bajnok lett, ő azonban a lassabb fejlődés ellenére sem mondott le álmáról.

Amikor bajnok lett, megkérdezte egyik nagy példaképét, emlékszik-e az első világbajnoki címének megszerzésére, és nemleges választ kapott. Akkor döbbent rá, mennyivel többet adott neki a keservesen megszerzett első helyezés.

Edzési tanácsokat is adott az érdeklődőknek

Hunor jelenleg edzőtermet vezet, személyi edzőként dolgozik, de könyvelői diplomával is rendelkezik. Aktívan gyakorolja vallását, minden nap olvas, és tudatosan igyekszik pozitív életszemléletét fenntartani. „Amit el tudsz képzelni, azt meg is tudod valósítani" – vallja.

A Cross Fitnesz teremben megtartott nyílt nap során motivációs előadásra várta az érdeklődőket, erre több mint ötven fiatal és középkorú volt kíváncsi. Az előadás során saját kudarcaival, küzdelmeivel, illetve a világsport történetéből vett példákkal támasztotta alá elméletét a sikeres élethez (és közel sem csak sportsikerekhez) vezető gondolkodásmódról.

Nem pozitív, hanem tárgyilagos gondolkodás kell

A humoros, közvetlen előadó nem győzte hangsúlyozni, milyen fontos a tudatosság a célok eléréséhez. Véleménye szerint nem az agyonhangoztatott pozitív gondolkodás, hanem a tárgyilagosság segít megfogalmazni, kivé akarunk válni valójában, és felismerni, mit kell azért tennünk, hogy a kitűzött célt elérjük. „Te nem a kudarcaid, tévedéseid, nem a Facebook-profilod, a pénztárcád vagy, hanem a gondolataid. Ne hagyd, hogy mások mondják meg, hogy mire vagy képes".

Fontos, hogy már ma megtegyük azt, ami tőlünk telik. Minden nap dolgozzunk magunkon, magunkért, még ha ez lemondásokkal is jár – mondta el, saját példájával alátámasztva mindezt. Úgy érzi helyesnek, hogy ne másokhoz mérje magát és teljesítményét, hanem például akkor is halat és csirkehúst egyen, ha az ellenfelei hamburgerrel tömik magukat. Ha valaki nyer, de alulteljesít magához képest, kevesebbet nyer, mint a második, ha túlteljesíti addigi képességeit – vallja.

Sosem késő újratervezni

A tárgyilagos gondolkodás ahhoz is fontos, hogy belássuk, ha további fejlődésre vagy „újratervezésre" van szükségünk. „Vannak, akik leélik az életüket azokkal a képességekkel, amiket huszonöt éves korukig alakítottak ki" – világított rá. Hozzáfűzte, egy sikertelen verseny vagy vizsga után butaság még egyszer ugyanazzal a tudásszinttel nekivágni a feladatnak. „A GPS sem azt mondja, ha elrontod az irányt, hogy kerülj egyet, és térj vissza ugyanoda" – fogalmazott.

E témában motivációs példának Diana Nyad visszavonult amerikai úszónő esetét hozta fel, aki gyorsúszóként kezdte pályafutását, majd a kemény munka ellenére is sikertelen versenyek után rájött, hogy képességeit a hosszútávúszásban jobban tudja kamatoztatni.

Diana Nyad

Ebben a sportágban a hetvenes években több világrekordot is felállított, ezek közül a legjelentősebb, hogy 1979-ben 165 kilométert úszott a Bahamákhoz tartozó Biminitől Floridáig. Már azelőtt megpróbálta meghódítani a Kubát az Egyesült Államoktól elválasztó Floridai-szorost, amelyben hemzsegnek a cápák és medúzák. Négy alkalommal vissza kellett fordulnia, és álmát 1997-ben más valósította meg.

2013-ban, 64 évesen aztán bejelentette, utolsó alkalommal próbálkozik meg a szoros átúszásával, de a korábbi világrekorderrel ellentétben cápaketrec nélkül. A 166 kilométeres távot akkor végre sikerült legyűrnie, mintegy 53 órás, pihenő nélküli úszás után. Később azt nyilatkozta, hogy amikor már fogytán volt az ereje, csapata megpillantotta Florida partjait, és akkor már tudta, hogy képes lesz teljesíteni a távot, mert már CSAK tizenhét óra úszás volt hátra.

A siker nem jár nekünk

A kellő munkát azonban csakis az tudja befektetni, aki felfogja, hogy a győzelem (vagy akár a támogatás) az embernek nem jár alanyi jogon – annak ellenére, hogy mostanában egyre többen ilyen szellemben nevelik gyerekeiket.

„Ahhoz, hogy jobb eredményt érj el, mint a többiek, többet kell tenned, mint ők" – emlékeztetett. Ez pedig nem a kötelező feladatok elvégzését jelenti, hanem a kötelezőn felüli teljesítményt, amely alázattal is párosul. „A túl nagy egó megöli a tehetséget" – mondta.

Közös edzésre is várta a testépítő a sportkedvelőket

Tapasztalatai szerint a sportvilágban sokan azért adják fel, mert nem találnak szponzorokat. Arra, hogy ez csak kifogás, Kai Greene brooklyni testépítőikon esete a legjobb példa. New York legproblémásabb kerületéből Kai hatévesen árvaházba került, és tizenévesen kezdett testépítéssel foglalkozni. Minden pénzét az edzésre, fejlődésére fordította. Évente csak egy versenyre tudott nevezési díjat fizetni, de abba az egy-egy versenybe apait-anyait beleadott. Támogató nélkül került be a döntőbe.

Ne számoljuk az árát

Hunor kiemelte, minden cél érdekében muszáj áldozatokat hozni: például korai felkelés, késői lefekvés, pluszmunka, másodállás, önmegtartóztatás, következetes edzés. Az ezekhez szükséges képességek mindig fejleszthetők és fejlesztésre is szorulnak – hangsúlyozta. „Ha nem az vagy, aki lenni szeretnél, ha nem ott tartasz, ahol szeretnél, ne hidd, hogy a mostani képességeiddel menni fog. De ha sikeres akarsz lenni, gyűlölnöd kell a komfortzónádat."

Kiemelte, csak akkor van erőnk végigvinni az elképzeléseinket, ha nem számoljuk előre semminek az árát, csak megtesszük, amit kell. Mosolyogva mesélte el, hogy az édesanyja kis híján belebetegedett abba, hogy fia eladta lakását azért, hogy Csíkszeredában edzőtermet nyithasson. Sokan úgy érezték akkor, hogy fölösleges befektetés volt, de ő úgy tekintett minderre, hogy van egy hely, ahol ingyen edzhet. Emellett a bérleti díjakból néhány év alatt újra összegyűjtötte a pénzt a lakásvásárláshoz.

Egy út vezet a kudarchoz és sikerhez

A kudarc is a siker fontos építőköve – folytatta, kitérve arra is, sokan tévesen úgy gondolják, hogy két út van: az egyik a sikerhez, a másik a kudarchoz vezet. „Az egyedüli kudarc az, ha feladod. Meg kell tanulni talpra állni" – mondta, utalva a bokszoló világbajnok esetére, aki úgy győzte le Mike Tysont, hogy a kiütés utolsó másodpercében állt talpra, és a megszokottnál sokkal hosszabb játékra késztette az addigi sokszoros győztest.

További motivációt nyújt Aimee Mullins világrekorder paralimpikon, modell története: az amerikai lánynak egyéves korában mindkét lábát amputálni kellett, s ő művégtagokkal tanult meg járni, sportolni. Elfogadta, hogy sosem tudja meg, milyen lehetett volna a saját lábán szaladni, ezért az 1996-os atlantai paralimpiára találékonyan egy gepárd hátsó lábairól megmintázott protézist készíttetett. Azóta több pár műlába van, és attól függően, hogy mire kell használnia, sportos, szexi vagy strapabíró lábakat ölt.

Hunor végül kitért arra is, hogy fontos, a sikert ki is tudjuk élvezni. Versenyeken látta, hogy vannak, akik nem tudnak leállni, és ötven-hatvanévesen, család, unokák mellett is a testépítés az életük. „Ha a legjobb önmagad hatvanévesen nem a gyerekekkel focizik a kertben, akkor valami rosszul csinálsz" – fogalmazott.

Már az is jó, ha felállsz a fotelből

A programban bemutató edzés is szerepelt, amelyet Hunor partnerével, Renátával bonyolított le. A közönség ki is próbálhatta a hatásos alakformáló, izomfejlesztő gyakorlatokat, az előadók pedig tanácsokat adtak a gyakorlatok helyes elvégzéséhez. Az edzés közbeni helytelen testtartás a testrészek, ízületek megerőltetéséhez, károsodásához vezethet – hangsúlyozták.

Leszögezték, mindenki dicséretet érdemel, aki kiszáll a fotelből, kikapcsolja a tévét és sportolni kezd. Az edzés hatását jó, ha étrend- és életmódváltással is kiegészítjük, de ez nem föltétlenül jelenti a test sanyargatását, és semmiképp sem kell koplalni. Hunor szerint annak, aki nem testépítő versenyre készül, elég szombat délig diétáznia – onnantól vasárnap estig ehet, amit megkíván, ha hétfőn visszatér a diétás étrendre, és nem „bűnözik" egy kocka csokival sem.

A zsír úgy olvad, mint a jégkocka

A hölgyek többségében felmerülő kérdéseket, félelmeket igyekeztek érinteni a bemutató alatt. A „túlizmosodástól" tartókat például megnyugtatták, hogy ha az izmaik nem hajlamosak a túlzott növekedésre, nem kell ilyesmitől tartaniuk.

Rávilágítottak arra, hogy az izomfejlesztő és a fogyasztó edzés között nincs különbség – az az étrendben rejlik. „A fogyás egyszerűen működik: több kalóriát égess el, mint amennyit beviszel" – fogalmazott Hunor.

A hölgyeknek jó és rossz hír is lehet, hogy nincs helyi fogyás, tehát nem lehetséges csak egyik testrészt csinosítani. A zsír is úgy olvad, mint a jégkocka – mondta el Hunor.

Hatékony gyakorlatokat sajátíthattunk el

Ennek megfelelően egy energiaigényesebb guggolással gyorsabban csinosodhat a pocak, mint a hasizomgyakorlatokkal, és fogyás esetén – sokak bánatára – a mellek is kisebbek lesznek.

Végül kitértek arra, hogy hiába sulykolnak belénk egy ideális testképet a női magazinok vagy a fitneszbemutatók, a modellek ugyanis kivételes testi adottságokkal rendelkeznek, és közülük sokan nem élnek egészségesen. „A modelleknél olyan a zsírleszívás, mint nálunk a fogászati kezelés" – világított rá. A saját ideális testfelépítésünket a testzsír- és testtömegindex mutatja meg. A lényeg mindenképp az, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben – szűrtük le a tanulságot.