Manapság Udvarhelyről is nagy számban keresik külföldön a megélhetést, ezért olyan fiatalokat próbálunk felkutatni, akik itthon vágták bele a fejszéjüket, egy olyan szakmába, ami azontúl, hogy pénzkeresési lehetőséget, örömet is biztosít nekik. A huszonhárom esztendős fiatal fodrász, Berszán Péter nagyon jó példát nyújt arra, hogyan lehet átugrani az elénk gördülő akadályokat, illetve, hogyan lehet a karriert a szórakozással ötvözni.

Egy frizura elkészítését követően vele beszélgettünk és barátjával, Előddel, aki jelen esetben ollója alá tette a fejét, és aki Péter javaslatára növelte meg a haját, hogy barátja frizurát faragjon belőle. „Mondta, hogy hozzak neki egy ollót, amire én mondtam, hogy rendben, egy olló csak belefér még a költségvetésbe, de amikor megmutatta neten az árát, én csak annyit tudtam mondani, hogy te nem vagy normális"- mesélte a Németországban élő barát.

Mi szerettél volna lenni kiskorodban?

Az első komolyabb elhatározás az általános iskolában született meg. Mindenképpen a gimnáziumba akartam menni, és orvosnak tanulni. Egyrészt azért, mert nagyon imponált, hogy segítsek embereken, másrészt, mert anyum sebészként dolgozik, és mindig is felnéztem rá, hiszen nap mint nap segít embereken, és esetleg életeket ment, de mivel az abszolváló után az Eötvös József Szakközépiskolába kerültem be, ahol nem tanítanak olyan intenzíven biológiát, fizikát és kémiát, hogy szinten tartsam magam, így új alternatívákat kerestem.

A sikeres érettségi után elmentem felvételizni a fogtechnikára, ami eléggé vonzott és közben beadtam a papírjaim pénzügyre is. Na már most, először az eredményt Kolozsváron tudtam meg, ahol bejutottam a bank- és pénzügyre, viszont még nem tudtam a fogtechnika felvételi eredményemet, ezért nem mentem visszaigazolni, így automatikusan kiestem.

A fogtechnikán, a korábban megszokott hetven hely helyett csak 50 volt meghirdetve, és én hatvanhetedik lettem. Felkerültem a várakozási listára, ami arról szól, hogyha a bejutottak közül valaki máshova akar menni inkább, és be is jut, vagy egyszerűen nem igazol vissza, akkor egy másik személy a várakozási listáról becsúszik az ötvenbe. Ahhoz, hogy ezen a listán maradjak, le kellett adnom egy kérést, de mivel nem vették figyelembe a későn leadott kérésemet, így az utolsó opcióm az maradt, hogy a többi szakon be nem telt helyekből a minisztérium még ad néhányat a fogtechnikának. Nem így lett.

Mihez kezdtél itthon?

Hazajöttem és első ízben, hogy ne üljek csak otthon, éltem egy udvarhelyi cég által kínált lehetőséggel, de már a próbaidő alatt tudtam, hogy nem fogok itt hosszútávon megragadni, még ekkor is gondolkoztam azon, hogy egyetemre menjek.

A család és a barátok biztattak arra, hogy menjek el fodrász tanfolyamra, mert tudták, hogy nagyon szeretek foglalkozni a hajammal és férfi frizurákkal. Állítgattam, vasaltam. Nem volt nekem unalmas a tükör előtt eltölteni háromnegyed órát a frizurámmal.

A család támogatására beiratkoztam tehát a tanfolyamra, elméletet tanultam, babafejen végeztem gyakorlatot, közben néztem, ahogy a mester fest, vág. Nyolc hónap után letettem a vizsgát elméletből és gyakorlatból egyaránt.

Mi volt ennek az elméleti része?

Többek között színelméletet és vágástechnikákat tanultam. Azt, hogyan kezeljem a klienseket, vagy hogy milyen archoz, milyen frizura illik. Rengeteg dolog van az elméletben. Apró részletekre fel van boncolva ez az egész fodrász szakág. Azt hiszik az emberek, hogy nagyon egyszerű hajat vágni, akkor derül ki, hogy nem, amikor komolyan elkezd vele foglalkozni az ember.

És a gyakorlati vizsga miből állt?

Egy babafejen kellett Marilyn Monroe-s frizurát alkotnom. Ezt nem nekem kellett kitalálnom, hanem megmondták, mit kell tennem. Meg volt adva, hogy mennyi idő alatt kell elkészítenem. Itt maximális pontszámot értem el.

Mi volt a következő lépés?

Közben, már a nyolc hónap alatt jártam fel Gáll Jolán fodrászatába. Ő mentorálgatott. Vittem fel hozzá néhány barátot, ő tanított, segített hajat vágni. Eleinte csak géppel vágtam, és Joli néni hozta össze nekem a menedéket, aztán fogta a kezem és vezetett, hogy hogyan kell ollózni. Azt volt a legnehezebb megtanulni. Sepregettem neki, és vittem néhány ajándékot hálaképpen, de szerintem ezt sohasem fogom tudni meghálálni.

A vizsgáim után, amiket 2012 novemberében raktam le, ahány fodrászat létezett Udvarhelyen, szerintem mindegyiket felhívtam, hogy hol alkalmaznának. Mondtam, hogy kezdő fodrász vagyok és nincs semmi kliensköröm, így azt ott szeretném kialakítani, ezért nem szeretnék egyből széket bérelni.

Két személy hallgatott meg, egyikükkel nem tudtunk megegyezni, a másik viszont felvett. Itt voltam három hónapot, de mivel ezalatt nem gyűjtöttem elég kuncsaftot, ő nem jött ki jól belőle és mondta, hogy bérelnem kellene a széket, amit akkor még nem tudtam volna megvalósítani, hogy kifizetődő legyen. Nem jött ki a lépés, úgyhogy megint új terv kellett, így hát délelőttönként, hétvégén vágtam a hajakat.

Hogyan hoztad össze akkor a klientúrádat?

Sok munkával és kínlódással. A Facebookon próbáltam magam reklámozni. Írtam egy szöveget, amibe leírtam, hogyha nincs fodrászuk, fordulhatnak hozzám, és egyenként próbáltam a kuncsaftokat összeszedni. Két hónapot csináltam, de ha kellett, egy emberért is felgyalogoltam vasárnap a város másik felébe, hogy levágjam a haját.

Közben találtam egy hirdetést, hogy fodrászt keresnek az újonnan induló Egyedy Szépségszszalonba. Felhívtam őket, odamentem és egy kisebb állásinterjún elmondtam, hogy elég kicsi a kliensköröm, ezért nem szeretnék széket bérelni. Aztán kellett előttük vágnom két frizurát és mivel tetszett nekik, alkalmaztak.

Szép lassan oda jutottam, hogy egy ideje létrehoztam a saját cégemet, mert annyit fejlődtem, hogy úgy éreztem, most már a saját lábamra kell álljak. Nagyobb a kockázat is, hiszen most már minden az én felelősségem.

Nem gondolkoztál soha azon, hogy külföldre menj dolgozni?

Nem. Pontosabban azt nem tudtam volna elképzelni, hogy bármilyen munkára kimenjek, fodrászként már más tál tészta. Az még szóba jöhetne.

Ha már erre terelted a szót, mik a terveid?

Mindenképpen szeretnék egy mesteri tanfolyamot Magyarországon. Két mesterfodrász jött eddig szóba, akik mellett szívesen elvégezném. Az egyik Hajas László, a másik Zsidró Tamás.

Persze mindig van ahova fejlődni, de most már úgy érzem, a férfi ágazatot annyira elsajátítottam, és az elmúlt években annyira beleéltem magam, annyit foglalkoztam vele, hogy már egy kicsit szeretnék ráállni a női ágra. A férfi hajvágásnak persze meg lett a gyümölcse, érzem a visszajelzéseken keresztül.

Továbbá egy egyedi, ötletdús szalon kiépítése is a tervek között van, aminek a lényege az lenne, hogyha bemész a szalonba, ne egy hagyományos fodrászat fogadjon, hanem inkább egy „kényeztető-relaxáló" központ.

Tehát most már véglegesen megállapodtál a fodrász szakmával?

Igen. Ahogyan egyre jobban kezdtem megismerkedni a szakmával, és egyre többet fejlődtem az idő során, rájöttem, hogy ez az, amit a legjobban szeretek, és amiben a teljes fantáziám és kreativitásom ki tudom élni. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt az utat választottam végül. Ha kellene, újra végigjárnám ezt az utat. Úgy érzem, oka volt annak, hogy anno nem kerültem be a fogtechnikára.

Női hajvágással már foglalkoztál?

Vágással és egyszerűbb beszárításokkal már foglalkoztam, viszont kontyokat és komolyabb frizurákat még nem igazán vállaltam. Festeni is csak úgy festettem, ha a kliens hozta a festéket. Ha az ember elért egy bizonyos szintet, akkor nincs amiért erőltetnie valamit, amit nem tud. Inkább elismerem, hogy még nem megy, minthogy rontsam a már kialakított reputációmat.

Ha végigmész az utcán, mennyire figyeled a frizurákat?

Amióta benne vagyok a szakmában, nagyon frizuramániás lettem, főleg a férfi hajak terén. Ez már rutin. Ha valakire ránézek, egyből a frizuráját és az öltözékét nézem, és hogy hogyan passzoltatja ezeket, milyen a stílusa.

A divat is érdekel? Nem gondolkoztál nagyobban, esetleg egy olyan szalonban, ahol ezzel is foglalkoznál?

Nagyon érdekel, viszont, hogy nem érzem elég férfiasnak ahhoz, hogy ezzel foglalkozzam. Ez már a stylist szakma. Az maradjon meg a nőknek. Én nagyon szeretek adni magamra, öltözködni és követni a divatot, de azt, hogy másokat öltöztessek, azt nem tudnám elképzelni.

Mit teszel, ha valaki bejön hozzád és kér egy olyan frizut, amiről látod, hogy nem fog jól állni?

Ilyenkor mindig elmondom a véleményemet, de nem erőltetem. Elmondom szépen, hogy neked ez nem fog jól állni olyan okok miatt, mint fejforma vagy például a hajforgók. Sokszor bejönnek olyanok, akiknek van egy berögzült hajformájuk, és én mindig próbálok ezen egy kicsit változtatni, minél inkább az aktuális divathoz formázni. Ha nem is lehet, mert nem olyan a haja textúrája, mindig felvázolom, hogy mit lehetne kihozni belőle, mi lenne az előnyös, persze ha ragaszkodik hozzá, olyan marad.

Mik voltak a legextrémebb kérések?

A hajtetkók számítanak extrém frizuráknak. Volt már igény rá, hogy különböző motívumokat vágjak bele a frizurájukba.

Így, hogy megszoktad, hogy komolyabb frizurákat vágsz, nem unalmas, ha valaki bejön és egy sima nyírást kér?

Az is munka. Azt is el kell végezni. Általában azok vágatják rövidre, akik már bizonyos helyen kopaszodnak, vagy nem bírják a meleget.

A hajformákat magadtól alakítod, vagy sablonok után mész?

Van egy saját stílusom, és mindig próbálok kreatív lenni, persze ez nem azt jelenti, hogy nem követem az aktuális divatot. Nagyon beleélem magam, amikor valakinek beállítom a haját. A legtöbb frizura a fejemből pattan ki abban a pillanatban, amikor éppen állítgatom. Nem szeretem, ha minden tincs a helyén van. Szeretem lazára venni a figurát. Az utóbbi időszakban amúgy is a lazaság korát éljük.

Mi a helyzet a szerszámokkal? Mikkel dolgozol?

Azt már megtanultam, hogy szerszámokra nem kell sajnálni a pénzt, hiszen ezek segítenek előrébb kerülni. A mostani ollóm Németországból rendeltem, horribilis összegért.

Miben tud többet nyújtani egy drága olló?

Ezek is, akár az autók, minőségük szerint fel vannak osztva kategóriákra. A legfelső a prémium kategória, amiből sikerült is egyet beszereznem. A prémium kategóriájú ollóval elméletileg el kell tudnod vágni egy copfot egy vágással. Nagyon finoman lehet vele dolgozni, mintha vajat kennél a kenyérre. Nem is érződik, ha elvágod a tincset. Össze sem kell csuknod az ollót, csak csapod neki, és esik le a haj. Vannak ilyen specifikációi, hogy allergénmentes és karcolhatatlan. Ez azért fontos, mert vannak, akik kicsattognak a fémmel való érintkezéstől. Ez nem fejt ki semmi allergiát.

Mit gondolsz, mi lesz a következő divat?

Hát én már annyi ilyen divatkorszakot megéltem, amiben oldalt rövid a haj és felül hosszú. Milyen lenne, ha felül lenne rövid és oldalt hosszú? Most a szakáll is divat, amit szintén nagyon szeretek vágni és formázni az arcokhoz.

Szerinted mennyire divatos szakma a fodrászat?

Egyre inkább, mivel egyre többen veszik észre, hogy ez egy olyan sikeres szakma, ami mindig is fog kelleni. Ha egy ember ad magára, amire leginkább gondot fordít, az a feje, amihez hozzá tartozik a frizurája. Ezt akkor is látjuk, ha visszamegyünk a történelembe.

Van emellett valami hobbid, ami kikapcsol?

Hát a focit és a modellkedést is ide sorolnám. 5 éves korom óta focizom, úgyhogy ha visszatérünk arra a kérdésre, hogy mi akartam lenni, hát focista is szerettem volna. A modellkedés meg úgy jött, hogy többen felkértek már fotózásra, és azt is nagyon szeretem.

Szerinted lehet itthon sikeresnek lenni, és mit jelent ez számodra?

Abszolút. Én úgy definiálnám a sikert, hogy az a pont az életedben, amikor bármilyen téren is, de azt tudod mondani, hogy igen, elértem azt, amit kitűztem célul. Teljesen mindegy, hogy mi a szakmád és nem feltétlenül kellenek luxuskörülmények ahhoz, hogy azt tudd mondani, sikeres vagy. Elérni azt a szintet, amit a képességeid megengednek. Nincs konkrét példa. Embere válogatja. Mindig lesz újabb kihívás, amit teljesíteni, és ezek a részsikerek nagyon nyomnak a latban. Nekem siker az is, ha valaki nem él a monoton világban, ki mer szökni belőle. Nem átlagosnak lenni is egy siker, mert azt jelenti, hogy kitűntél a többiek közül.