Az elmúlástól a szerelem beteljesedéséig - nagyon leegyszerűsítve így lehetne összefoglalni az Udvarhely Táncműhely legújabb színpadi előadásának történését. A szakrálist a profánnal sajátos rendezői meglátásban egyesítő, nagyszabású és az Udvarhely Táncműhely életében is rendhagyónak számító produkció, a Varázsének azonban ennél több, énekben és táncban kiteljesedő varázslatot kínál a nagyérdeműnek. Elsősorban azért, mert a társulat első ízben visz színre egy olyan előadást, amelynek rendezője és koreográfusa nő – ez pedig nagyban meghatározza az előadás üzenetét, hangulatát. 

A szakmai berkekben nagyra becsült, felvidéki származású, Magyarországon élő szabadúszó koreográfus-rendező Furik Rita m.v. – ahogy azt a próbán elcsípett részletből is tapasztalhattuk- egy, saját bevallása szerint is felfokozott hangulatú, erőteljes érzelmi világú előadás élményét kínálja fel a közönségnek. A rendező megfogalmazásában „szakrálist és profánt egybehangoló" előadásban a tánckar úgy fordul rítusból rítusba, a téltemetésből a felvidéki villőzéssel ábrázolt tavaszba, majd a nyárból az őszbe, hogy a téltől őszig ívelő rítusok ciklusából végül egy nagyon emberi, boldogságos történet kerekedik ki. Az előadást szintén erőteljesen meghatározó zenei szövetet és a főmotívumot, a szerelem fonalára felfűzött, a folklórból merített rituálékat a Furik által tervezett, színpompás, a mezőségi viseletre épülő, de évszakonként változó, erőteljes színű népi viselet látványa egészíti ki.

„Vannak összeilleszkedő világok, amelyeket megpróbáltam összerakni" - mondta az előadást beharangozó sajtótájékoztatón Furik. Véleménye szerint a folklórszínház az a műfaj, amely számára a legtestreszabottabb eszköz arra, hogy „az embereknek megmutassam azokat a szépségeket, amelyeket csak a folklórban lehet megtalálni". Bevallása szerint az előadás számára azért érdekes, mert első ízben rendezett „hepienddel végződő darabot"- a kihívás, amin most is dolgoznak, hogyan lehet a boldog végkifejletet ellenpontozni olyanképpen, hogy megmaradjon az egyensúly.

A rövid, mindössze hat hetes próbaidő vége fele a munkájában maximalista koreográfus úgy érzi, „sikerült a technikai teljesítmény határáig hajszolni a tánckart, de a darab érzelmi befogadásához és közvetítéséhez a táncosoknak jóval hosszabb időre lesz szükségük". Furik elmondta, a társulattal való együttműködés harmonikus volt, rengeteg tanulsággal mindkét félnek. Hasonlóképpen elégedetten vélekedett a darab egyedi hangzásvilágú zenéjét megkomponáló Orbán Ferencről és a hangulathordozó énekek tolmácsolójáról, a derzsi születésű népdalénekes, István Ildikóról, Erős Juditról, valamint a különböző tájegységek táncait betanító Mátéfi Csaba és Richtarcsik Mihály oktatókkal közös együttműködésről is.

Varázsének - folklórszínházi előadás

Rendező–koreográfus, zenei szerkesztő, viselet- és díszlettervező: Furik Rita m.v.
Koreográfusok: Mátéfi Csaba (mezőkölpényi táncok) és Richtarcsik Mihály (gömöri táncok)
Zeneszerző: Orbán Ferenc
Díszlet: Benkő Éva
Társalkotók: Albert Éva, Antal József, Boros Béla, Faluvégi Erzsébet, Gáll Kata, Györfi Csaba, Oláh Hilda, Osváth Ildikó, Pál Levente, Sipos Réka, Varga Hajnalka
Művészeti munkatársak: Erős Judit/István Ildikó – ének, Heveder Zenekar – zene
A csütörtök esti bemutatóra valamint az ezt követő április 11-i előadásra helyjegyeket a Művelődési Ház pénztárában lehet váltani.