Hová lett a néhai Gubis Mihály szobrászművész alkotása, a Székely szék? Hat év után eltűnt örökre vagy túlélte a parkfelújítást? Visszakerül-e az egyedi és megismételhetetlen land-art alkotás az régi helyére, és ha igen, akkor az eredetit vagy csak egy rekonstruált változatot állítanak vissza? Ezekre a kérdésekre próbáltunk konkrét választ kapni.

A Gubis Mihály szobrászművész által Máréfalván elkészített, a városnak ajándékozott, a Városi Parkban 2004-ben felállított és idén augusztusban lebontott Székely székkel kapcsolatosan már cikkeztünk honlapunkon. Akkor a Sétatér felújításával megbízott városházi projektfelelőst, Dobai-Pataky Virágot és Bálint Antalt, a felújítási munkálatokat kivitelező Macops Kft. vezetőjét kérdeztük arról, hogy tulajdonképpen kinek az utasítására és miért kellett eltávolítani, illetve mi lesz a műalkotással. A műalkotás sorsát firtató kényelmetlen kérdéseinkre az illetékesektől bő két hónappal ezelőtt a megnyugtató „elszállítjuk egy műhelybe, kijavítjuk, visszaállítjuk" választ kaptuk. Mivel a nyilatkozatok ellenére a Székely szék egyelőre sehol nincs, kíváncsiak voltunk rá, hogy hová tűnt?

„Ez a probléma már nem hozzánk tartozik, mi csak a projekt részéért voltunk felelősek, Tikosi urat kérdezzék" – kaptuk a szűkszavú és elhárító telefonos választ Dobaitól. „Erről a dologról nem engem kell kérdezni. Annyit tudok, hogy a széket a kivitelező Macops bontotta le, ők szállították el valamilyen műhelybe. Tudomásom szerint az elemek megvannak, ki is javítják, de hogy hol, mikor és ki, ezekről sajnos pontos információval nem tudok szolgálni, Bálintot keressék meg" – javasolta Tikosi László, a városháza műszaki osztályának vezetője.

„Persze, emlékszem, hogy beszéltünk erről. A Székely szék megvan, elszállítottuk egy udvarhelyi restaurátor műhelybe, szét van bontva és restaurálni kell" – közölte Bálint Antal. A kérdés-kérésünkre, hogy árulja el, hol van a restaurátor műhely, illetve ki a helyreállítást végző restaurátor, azonban Bálint sem tudott pontos választ adni. Megígérte viszont, utánanéz a dolognak, de konkrétumért csak jövő hét elején keressük, addig kideríti, hogy pontosan hol is van az a műhely, ahol a Gubis-alkotást „gyógyítják".

„Nincs tudomásunk arról, hogy létezne egy, úgynevezett restaurátor műhely a városban" – kommentálták a Bálinttól kapott választ az ügy kapcsán augusztusban megszólaltatott szakemberek. Vécsi Nagy Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum művészettörténésze, ifj. Maszelka János, restaurátor-művész, a Magyar Restaurátor Kamara tagja, Kubanek László formatervező művész, valamint Török Ferenc képzőművész, elmondták: ha mégis létezne városunkban egy ilyen műhely, akkor is megkérdőjelezhető az eredeti műalkotás visszaállításának lehetősége.

Mivel egy szimbolikus értelmet hordozó műalkotásról van szó, a szétbontás fotódokumentációval, az alkotás méreteinek és tájolásának pontos rögzítésével történik. Ezután, fentről lefele haladva következik a csavarok eltávolítása, majd a bontás az elemek első és hátsó oldalának meghatározásával, beszámozásával folytatódik. Mindez azért, hogy visszaállítás esetén ne keveredjenek össze, illetve ne legyen kérdéses, hogy egyes elemek hova és miként kerülnek vissza.

A helyreállítás, a fa állapotától függően, az elemek felületi vagy mélységi konzerválásával folytatódik – részletezték kérésünkre. Hozzátették, művészi berkekben is nagy felháborodást váltott ki az egyedi és megismételhetetlen alkotás lerombolása. Annál is inkább, mert komoly kétségek vannak azzal kapcsolatosan, hogy „félelmetesen rossz állapotban" volt a Székely szék. Vélemények szerint a szétbontáskor készült fotókon jól látható, hogy az elfűrészelt fa felülete ép, tiszta és a forgácstermék világos színe is arról árulkodik, hogy a fa nem volt korhadt. Ami a stabilitását illeti: évekkel ezelőtt az alapzatát megerősítették, erős szélviharokat is kibírt, tehát statikai szempontból sem volt életveszélyes.

A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy egy rekonstrukció, azaz egy „hasonló" másolat elkészülhet ugyan a Székely székről, de mit mondták „ennek semmi értelme, talán jobb is nem firtatni a visszaállítást". Egy másolat, legyen az bármennyire is tökéletes, csak másolat marad. Eszmei értéke egyáltalán nem azonos és semmiképpen nem is mérhető az eredeti alkotáséval – hangzott a vélemény.

A művészek szkeptikus véleménye ellenére úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk annyiban az értékrombolás gyanúját is felvető ügyet. Egyelőre azonban kíváncsian várjuk Bálint Antal válaszát, és amennyiben sikerül rábukkanni az alkotást rejtő restaurátor (?) műhelyre, feltétlenül szemügyre vesszük a Székely széket és a restaurálásával foglalkozó, egyelőre még szintén nem nevesített szakemberrel is szóba állunk.

Fotó: archív