A közel tíz méter magas, cserefából (tölgy) készült, a városlakók által csak Luca székeként emlegetett Székely szék a 2006-ban tragikusan elhunyt békéscsabai alkotóművész, Gubis Mihály alkotása. Az udvarhelyi parkban álló szék anno Máréfalván készült: az impozáns méretű, nem hivalkodó, szimbolikus tartalmat hordozó Székely szék tulajdonképpen az utolsó elkészült darabja annak a néhai alkotóművész által megálmodott, (halála miatt sajnos csak részben megvalósult) világméretű land artos szék-állító projektnek, amelynek köszönhetően hasonló méretű alkotás simul a tájba több, határon innen és túli településen. Így a Zászlós szék (Fony, 1996), a Csíki szék (Csíkszereda, 1999), a Sámánszék (Kazahsztán, Aksai, 2001).

Amikor még állt a szék

Kinek az utasítására döntötték le a Székely széket és mi lesz a további sorsa? – erre a kérdésre kerestük a választ.

Tegnap délután a parkban dolgozó munkásoktól hiába érdeklődtünk: csak a vállukat vonogatták, „elbújtak" a fotós elől és kibújtak a válasz alól is. A kényelmetlen faggatózásra csupán annyit árultak el: felsőbb utasításra cselekedtek és a Székely szék további sorsáról sem tudtak semmit. Bizonytalanul, de elhangzott: talán egy fát ültetnek a helyére.

„Ledöntöttük, mert a parkfelújítással megbízott városházi projektfelelőssel közösen megállapítottuk, hogy a szobor talapzata elkorhadt, bármikor kidőlhet, ezért veszélyt jelent az arra járókra" – tájékoztatott Bálint Antal, a Városi Park modernizálásával megbízott cég, a Macops kft. igazgatója.

Szétvágva, megcsonkítva hever a földön az alkotás

Mi lesz a Székely szék sorsa? - kérdésünkre Bálint igyekezett megnyugtató választ adni.

„Lebontottuk, elvisszük egy műhelybe (az sajnos nem derült ki, hogy hová, melyikbe – szerk. megj.), és kijavítjuk, majd visszaállítjuk". A parkfelújítási program egyik megbízott felelősétől, Dobai- Pataky Virágtól ma délelőtt telefonon érdeklődtünk.

„Most voltam a parkban, azt láttam, hogy nincs ott. Azt mondták, hogy életveszélyes volt, lebontották. Megnéztem, hogy jól ki volt korhadva, még szerencse, hogy nem történt semmi baleset". Kérdésünkre, hogy miután végeztek a parkbeli munkálattal, vissza fogják-e állítani az alkotást, azt a választ kaptuk, miszerint „biztos, hogy lehet a helyzetet orvosolni valamilyen úton - módon. Még túl korai, hogy visszategyék, azon a helyen még földet kell egyengetni, dolgoznak még".

...de visszaállítják?

„Feltételezem... én nem látom ennek akadályát".

A korhadás nyoma nem, a fűrészé látszik

A hozzáértő szemtanúk szerint a munkások az alkotást nem szakszerűen, egy műalkotás lebontásainak szabályait figyelmen kívül hagyva bontották le. Ennek az amatőr munkának a veszélye, hogy a visszaállítás során az eredeti arányok elvesznek, márpedig egy műalkotás esetében ez létfontosságú.

„Nem voltam ott, de feltételezem, hogy akik lebontották, azok megtettek mindent érdekében, hogy ne sérüljön" – fogalmazott Dobai. Megkérdeztük: tudják már, hogy ki fogja a széket helyreállítani? „Nem tudom, még odáig nem jutottunk, hogy erre a kérdésre pontos választ tudjunk adni. Megfogalmazunk majd egy ezzel kapcsolatos álláspontot" - közölte a projektfelelős.

Az illetékesektől kapott válaszok ellentmondásosak, nem tudni, hogy kinek szúrt szemet az alkotás, kinek az utasítására bontották le. S bár a megnyugtatás céljával elhangzott a helyre- és visszaállítás lehetősége, ezzel kapcsolatos kételyeink még bőven maradtak. A műalkotások szétbontásához értők (többek között Vécsi Nagy Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum művészettörténésze, ifj. Maszelka János, restaurátor-művész, a Magyar Restaurátor Kamara tagja, valamint Török Ferenc képzőművész) szerint a földre döntött, szétfűrészelt, széthasadt elemek látványa nem biztató, a bontás nem szakszerűen történt, így az eredeti állapotba való helyreállítás lehetősége igencsak kétséges, mondhatni reménytelen.

Műtárgy-rombolás udvarhelyi módra