A megyei tanács közalkalmazottai ugyanis az év hátralevő időszakában hatnapos fizetetlen szabadságot kénytelenek kivenni. Erre azért van szükség, mert az állami szférában dolgozók fizetésére elkülönített alap havi 15,5 százalékkal való csökkentését írja elő a 329-es számú 2009-es törvény. Az első három fizetetlen szabadnapot november 26., 27. és 30-án töltik le a megye közalkalmazottai, erre az időszakra került fel a megyeházára a lakat. Az épületben lévő többi intézménybe a hátsó, Sapientia egyetem felőli bejáraton lehet bemenni.

A háromnapos munkakiesés a megyei önkormányzatra többek között a következő hatással van: az intézmény összesen 79.971 lejt spórol meg a közköltségen, viszont 1552 lejt veszít naponta minden egyes alkalmazotton, így a kényszerszabadság egy napja az összes alkalmazottra számítva 318.160 lej veszteséget jelent, ami elsősorban a pályázatírás késéséből adódik - közölte a rendkívüli esemény alkalmából összegyűlt sajtósokkal Borboly Csaba megyei tanács-elnök. Mint mondta, egy lej nyereséggel egy eurót veszít a megye.

„A kormány nem gazdasági programokkal kezeli a válságot, hanem egy ilyen rossz döntéssel, mint amilyen a közalkalmazottak fizetésének a megnyirbálása a fizetetlen szabadságra küldéssel” - mondta az elnök, aki nehezményezte, hogy éppen az ünnepek előtt veszik ki a közalkalmazottak zsebéből a pénzt.

A megyei tanács beosztottjai jelentős összeget veszítenek az amúgy sem nagy fizetésükből a három nap fizetetlen kényszerszabadság miatt: például egy 891 lejes alapfizetésű alkalmazott 76 lejjel kevesebbet vihet haza a három nap kiesés miatt, így a 21 nap után kézhez kapott 573 lej nettó értékű fizetése helyett csupán 497 lejt fog kapni. Egy 1047 lejes alapfizetés esetében a fizetéskülönbség 188 lej.

Hargita Megyei Tanács közleménye.