Jeszenszky Géza és Borboly Csaba, megyeitanács-elnök többrendbeli találkozásán foglamazódott meg a felmérés szükségessége, hogy Hargita Megye Tanácsa és a Hargita hegység projektben érintett helyi önkormányzatok, és intézmények tisztább képet kapjanak a síturizmus fejlesztését célzó kezdeményezéseik szükséges lépéseiről.

A felmérés eredményéről április 1-én Székelyudvarhelyen számolt be a Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter és síkedvelőből, Kraft Péter turisztikai szakértőből, dr. Galáthay Zsombor, erdélyi jogi ügyekben jártas ügyvédből, és Kovács Anna egyetemi hallgatóból álló csapat Borboly Csaba megyeitanács-elnöknek, Ladányi László Zsolt, prefektusnak, a jelenleg síturizmussal kapcsolatos fejlesztésekben érdekelt Szentes Csaba, madéfalvi és Bíró László, csíkmadarasi polgármesternek, dr. Dombay István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozat-vezetőjének és Hargita Megye Tanácsának Hargita hegység márkafejlesztő munkacsoportja tagjainak.

Új szolgáltatásokra, járulékos infrastruktúrára van szükség

Bár bizalmatlanságot tapasztaltak a vállalkozók körében, rendezetlenek a tulajdonviszonyok és a területrendezés sem megfelelő a Hargita megyei sípályák esetében, bízik a jövőben a Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke vezette szakértőcsoport a Hargita megyei síturizmus fejlődése kapcsán. Ötven év síszenvedély, közös táborozások az Erdélyi Kárpát Egyesülettel volt a táptalaja annak az obiektív hozzáálásnak, amellyel Jeszenszky Géza a felkérésnek eleget tett.

A Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke szerint, a kezdő lendületet a Hargita megyei síturizmusnak az adná meg, ha a félmillió magyarországi síkedvelőből egyre többen választanák a Hargitát kikapcsolódásra. Véleménye szerint ennek, a legegyszerűbb módja a diákok sítáboroztatása. Akár azt is el lehetne érni, hogy hasonlóan a mohamedán valláshoz, minden magyar iskolás életében legalább egyszer kötelezően eljöjjön a Hargitára.

Kraft Péter, aki 1999-2000 között a Magyar Köztársaság turisztikai államtitkára volt, a számos hasonló kihívásnak köszönhetően a kellő pragmatikussággal fogalmazta meg észrevételeit. A szakértő ugyancsak a magyarországi sírajongók ide csábítását javasolta. Beszámolója szerint a környezeti adottságok megvannak, és az Ausztria esetében bevállt mechanizmusokra támaszkodva van esély akár a nemzetközi piacra való betörésre is. A szakértő az osztrák példát hozta fel, akik Svájc helyett nyújtottak alternatívát, amikor elhatározták, hogy gazdaságuk, kistérségeik élete sísport körül forogjon.

Kraft Péter szerint a cél a fizetőképes kereslet kialakítása. Hargita megye környezeti adottságaik összehasonlíthatóak az osztrák síparadicsomokéval, és pozitívumnak számít a történelmi múlt is – mondta. Amire szükség van az, hogy életformává váljon a sízés, kötelező legyen az iskolákban a síoktatás, vezessék be a tanrendbe a síszünetet, de a legfontosabb mégis a vállalkozók összefogása. Meg kell értsék, hogy nincs helye a bizalmatlanságnak. A sípályákat össze kell kapcsolni, közös jegyrendszert kell bevezetni, oda kell figyelni a területrendezésre, hogy megmaradhasson az infrastruktúra fejlesztésének, ésszerű bővítésének lehetősége.

Megfogalmazódott, hogy a Hargita megyei pályák nemzetközi áramlásba viszonylag könnyen integrálhatók lennének, ha a pályák alján a turisták egy nyugati áruházálánc üzletébe léphetnének be. Ez a lehetőség vonzaná a külföldi turistákat, az üzletláncok pedig katalógusaikban, esetleg különböző nyereményakciók révén gondoskodnának arról, hogy vásárlóik tudomást szerezzenek a Hargita hegységről.

Dr. Galáthay Zsombor, a területek tulajdonjogának tisztázatlánságát emelte ki visszahúzó tényezőként, de szóba jöttek a tájsebek is.

A bemutató után a szakemberek és a helyi illetékesen részletekbe menően beszélgettek a három napos felmérés eredméyeiről, valamint mindarról, ami a helyi önkormányzatok és a megyei tanács kezdeményezései révén már megvalósult.

Mi történt eddig?

Átfogó, belátható időn belül megvalósítható lépésekre van szükség - mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök miután felsorolta mi történt az elmúlt két évben a Hargita hegység projektben a márkaépítés terén.

Egyeztettünk a helyi tanácsokkal, próbáljuk felgyorsítani a településhatárok és a területi tulajdonjogok tisztázását. Emellett folyamatosan konzultálunk a szükséges pénzügyi alapok előteremtéséről is – fejtette ki Borboly Csaba, hozzátéve, hogy több szálon futnak kezdeményezések.

A sípályák működtetőivel való folyamatos konzultációval többé-kevésbé egyszerre történik a járulékos kínálat kibontakoztatása. Tekintettel arra, hogy a megye mezőgazdasági területei nem alkalmasak tömegtermelésre, a jobb mezőgazdasági bevételek biztosítása érdekében Hargita Megye Tanácsa, az észak-olaszországi agroturisztikai egységek mintájára szeretné építeni a helyi termelők megélhetését és szélesíteni szolgáltatásaik skáláját. Emellett a hegyimentő szolgálatot is támogatja, menedékházak építésével, próbálja ráébreszteni a pályatulajdonosokat, hogy hegyimentőkre szükség van a nemzetközi színtű szolgáltatások biztosítására, ugyanakkor a hegyimentők aktívan részt vesznek a megye turistaösvényeinek fenntartásában.

Ezzel kapcsolatosan Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa hegyimentő szolgálatának vezetője beszámolt a jelen levőknek, hogy megyei önkormányzati segítséggel számos turistaösvényt sikerült felújítani. Hargita megyében 1100 kilométer turistaút van, amelyből a megyei tanács segítségével 300 kilométer jelenleg minisztériumi engedéllyel rendelkezik.

Jeszenky Géza meglátásainak megfelelően, a Babeș-Bolyai egyetem gyergyószentmiklósi karának segítségével digitalizáljuk az utak térképét és feltöltjük az internetre. Ettől a bakancsos turizmus népszerűsítését reméljük főleg a nyugati turisták körében – mondta Fekete Örs, hozzátéve hogy az ösvények mentén 5 geoláda is el van rejtve.

A Hargita nem csak télen, de nyáron is Hargita. Mindenképpen az állandó turistafluxus fenntartása javallott, tette hozzá Jeszenszky Géza Fekete Örs beszámolójához, és javasolta egy műanyag sípálya működtetését, valamelyik Hargitafürdői pályán, hogy a síszezon ne decembertől márciusig tartson.

Dr. Dombay István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának vezetője is osztotta Borboly Csaba véleményét, miszerint Hargita megye megélhetését a turizmusra kell alapozni. Kifogásolta viszont, hogy a turisztikai egységek működtetőitől nem jut feldolgozható adatokra, amelyekre a kutatásait építheti. Szerinte a befektetők kellene nyissanak egymás felé, mert ez a javukat szolgálná.

A felmérés készítői egy vázlatos számítást is elvégeztek, amely szerint csak Hargitafürdőn a meglévő 3 pálya mellé még kettő kiépítésével vagy a végpontjuk összekapcsolásával el lehetne érni, hogy akár 300 000 ember is megforduljon ott évente. A számítások szerint ezek 160 nap alatt körülbelül 10 millió eurót költenének.

A szakértők úgy becsülték, hogy csak a felvonódíjakból és a vendéglátásból mintegy 1,5 millió, illetve 6 millió euró folyna be. Ez fejenként 33 eurót jelent, ami nem is sok, még romániai viszonylatban sem – mondták az elemzők.

A beszélgetés során a polgármesterek az általuk vezetett települések projektjeit mutatták be, illetve a villanyárammal való ellátásról és finanszírozási kérdésekről beszéltek.

Az elemző csapat a héten több helyi befektetőt is megkeresett átnézve a beruházási terveiket, ezért javasolták, hogy az önkormányzatok és közbirtokosságok működjenek velük együtt, az infratruktúra fejlesztésében, valamint a pályaműködtetők és az önkormányzatok által felkért tervezők egyeztessenek a pályák összecsatolásáról és a kezdeményezések összehangolásáról.