Térségünk turisztikai potenciáljának kihasználásáról és a székely termékek népszerűsítéséről hallhattak előadást a felsőboldogfalviak március 23-án, a Hargita Megye Tanácsa által szervezett Székelyföldi Akadémia helyi rendezvényén. Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének elnöke A fenntartható helyi boldogulás a hagyományos termékek promoválásával címmel, dr. Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának oktatója pedig A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei címmel tartotta meg előadását. Jelen volt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke és Sófalvi László alelnök, valamint a Sándor József polgármester, aki házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. A rendezvény előtt Borboly Csaba Sándor Józseffel együtt megtekintette az új polgármesteri hivatal épületét, amelyben már csak belső munkálatok vannak hátra, így nyárra elkészül.

Márton István előadásában kifejtette, hogy a vidéknek alulról kell építkeznie, mert csak így lehet integrált, komplex vidékfejlesztésről beszélni. A vidékfejlesztési egyesület elnöke ismertette Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élők támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafőzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelők értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait. „Ugyanazt kell csináljuk, amit Bartók és Kodály a zenében, visszanézni a múltba, hogy a múlt értékeit megmentsük és a jövő számára átadjuk" – idézte Márton István Vajda Lajos festőt és grafikust.

Dr. Horváth Alpár előadásában rámutatott, hogy Magyarországon kívül Székelyföldön él egy tömbben a legtöbb magyar, ezt a romániai többségtől eltérő etnikai-kulturális sajátosságot pedig meg kell jeleníteni a turizmusban, építeni kell rá. Az egyetemi oktató bemutatta Hargita Megye Turizmusfejlesztési Stratégiáját, a megyei tanács kompetenciáit az idegenforgalom növelésében, egyik fő stratégiai célként pedig a turisták számának, főként pedig a vendégéjszakák számának növelését nevezte meg. Horváth Alpár sorra vette az európai uniós finanszírozású hazai turizmusfejlesztési támogatásokat is.

A rendezvény hallgatóságának egyben alkalma nyílt arra, hogy a település problémáit Borboly Csaba elé tárja. Mint kiderült, a legfőbb gond a vezetékes ivóvíz hiánya és az utak állapota. A tanácselnök kijelentette, hogy Hargita Megye Tanácsa lehetőségei, illetve hatásköre függvényében mindent megtesz annak érdekében, hogy javítson a megye kistelepülésein lakók életkörülményein.

A megyei tanács azzal a céllal indította útjára a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat és önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.