Újdonság, hogy idén Hargita és Kovászna megye önkormányzata is társult a szervezéshez.

Az elmúlt három évben a rendezvény forgatókönyve új elemekkel bővült, magában foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézművesvásár és népi mesterségek bemutatója is színesít.

Ebben az évben is díjazzák az Ezer Székely Leány Napján népviseletben részt vevő legnépesebb települést, amelyet a Sándor Attila székelyudvarhelyi faszobrász által készített két esketőszékkel jutalmaznak a szervezők. Ugyanakkor a rendezvény ideje alatt lehetőség nyílik a viselt székely ruha eredetiségének vizsgálatára is, amelyet néprajzkutatók végeznek, és jutalmazzák azokat a résztvevőket, akiknek öltözékük megegyezik a hagyományőrző népviseletünkkel.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint öröm, hogy van egy olyan nap Székelyföldön, amikor az emberek „kísértést éreznek” magukra ölteni a székely ruhát, és nem csak ballagáson vagy elsőáldozáson viselik. 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette, szívesen csatlakoztak a rendezvény szervezéséhez, hiszen az identitástudatunk erősítésére hívja fel a figyelmet, arra kötelez, hogy minél többet tegyünk érte, és így érthető, hogy a cél évről évre növelni a résztvevők számát. Mint ismertette, a rendezvény Szabadság téri műsorának része a székely történelmi zászlósor ünnepélyes bemutatása és megszentelése, a Hargita megyei önkormányzat szervezésében. Az érdeklődők összesen 17 középkori székely hadi zászló rekonstrukcióját tekinthetik meg, amelyeket a Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrejött Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport állított össze. Ennek tagjai Mihály János, dr. Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő, akik több éve vagy évtizede már, hogy szakmai megalapozottsággal kutatják a székely jelképeket, és arra törekednek, hogy azok eredetét hitelesen tisztázzák.

Az Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói Nyeregben igény szerint a szervezők tűzhelyet is biztosítanak csoportok számára. Különös színfoltja a rendezvénynek a közös fotó készítése. Idén a szervezők – Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint a társszervezők: Hargita és Kovászna megye önkormányzata, támogatók a Székelyföldi Kézműves Egyesület, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériuma, a Communitas Alapítvány; visszatérő támogatója a rendezvénynek a Tusnád Ásványvíz Rt. és a Csíksomlyói Közbirtokosság –, megerősítve a rendezvény kezdeményezőinek szándékát, az Ezer Székely Leány Napját bemutató fotókiállítással is hangsúlyosabbá kívánták tenni a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének legismertebb ünnepét. A tárlat Ádám Gyula csíkszeredai etnofotós Ezer Székely Leány Napja rendezvényen készült képeiből egy válogatás, amelyet közösségi rendezvényekhez, ünnepségekhez kapcsolódva és egyben népszerűsítve a rendezvényt, február óta mutatnak be tágabb régiónkban.

Akárcsak az elmúlt években, a szervezők idén is különösen nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a részvételre, Székelyföld minden települését meg kívánják szólítani, hogy lakóik népviseletbe öltözve részt vegyenek az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen.

Csíksomlyón minden év július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja hagyományos rendezvényt, amelyet a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésének szándéka hívott életre 1931-ben a szociális nővérek kezdeményezésére. Az évek során az Ezer Székely Leány Napja rendezvény igazi mozgalommá terebélyesedett. A második világháború után ugyan betiltották, de az 1989-es rendszerváltást követően ismét megszervezik évente a rendezvényt.

Az Ezer Székely Leány Napján bemutatásra kerülő székely történelmi zászlók időrendi sorrendben:

1. A székely ispán zászlaja a XV. századból

2. Székelyvásárhely Mátyás király korabeli zászlaja

3. A székely nemzet zászlaja a XVI. század elejéről

4. Székelyudvarhely zászlaja 1601-ből

5. Székely Mózes kornétája

6. Székely gyalogsági zászló 1601-ből

7. Székely lovassági zászló 1601-ből

8. Székely gyalogsági zászló a XVII. század elejéről

9. Csíkszék zászlaja a XVII. század elejéről

10. Udvarhelyszék zászlaja a XVII. század elejéről

11. Sepsiszentgyörgy zászlója 1848-ból

12. 1848-as városfalvi nemzetőrzászló

13. 1848-as oklándi toborzózászló

14. A székely Kossuth szabadcsapat zászlaja

15. Udvarhely vármegye zászlója 1907-ből

16. A Székely Hadosztály zászlaja 1919-ből

17. Gyergyószentmiklós zászlaja 1941-ből