Elmaradnak a turisták a központból, és nem lesz hely parkolni – vetették fel szerda délután a Bocskai házban az Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelölt által összehívott közvita résztvevői. Az eseményen körülbelül hatvan érdeklődő és érintett vett részt, köztük vendéglátósok, természetjárók, fiatal vállalkozók és autósiskola-vezetők is jelen voltak.

Az eseményen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere fényképeken mutatta be Kovászna megye központjának megújulását. Mint mondta, épp egy éve annak, hogy bejelentették, hogy elkezdik a felújítást, amely során a főteret lezárnák az autós forgalom előtt. Részben ezt tervezi Arros Orsolya az udvarhelyi Városháza téren is: noha csak a hivatal épülete előtti utcát alakítanák sétáló felületté, sokan mégis aggódnak a következmények miatt.

Egy éve még sokan meglincselték volna

Antal megnyugtatásként elmondta, egy éve a szentgyörgyiek nyolcvan százaléka nem értett egyet az autók kizárásával, de a tér az átalakítás után több mint kilencven százalékos népszerűségnek örvend, az emberek szinte észrevétlenül megszerették és belakták a teret.

Jelentősen növelték a zöldövezeteket, a kávézók teraszokat alakítottak ki, a felület járható kerékpárral, rollerrel is. A téren koncerteket, vetítéseket szerveznek, civil kezdeményezésre is rengeteg közösségi programot tartanak ott – újságolta elégedetten a polgármester. Hozzátette, tíz éve még úgy látta, hogy Székelyudvarhely a legrendezettebb székelyföldi város, most viszont más a véleménye városunkról, noha szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint ők, mert itt a kommunizmus idején nem rombolták le a szép, régi központi épületeket.

Arros Orsolya szerint most Székelyudvarhely központi tere az autós közlekedés tranzitzónája: beautózunk oda, ügyeket intézünk, majd gyorsan távozunk. Ha viszont barátságosabb lenne a Városháza tér, közösségi hellyé válhatna, ahol szökőkutak, pancsolók, zöldövezetek, padok várnák a látogatókat, és koncertek, vásárok megtartására is alkalmas lenne. A városháza udvarát megnyitnák, az előtte lévő utat szintbe hoznák a parkkal, és gyalogos felületté alakítanák, ahol teraszok is helyet kaphatnának.

Antal Árpád szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a forgalom az utcalezárás miatt zsúfolttá válik, mert ha nem lehet a központban parkolni, és van egy sétálóutca, esetleg egy jó bicikliút, nem fognak annyian autózni, mint most. Az emberek azt az infrastruktúrát használják, amit nekik építenek: ha utakat, akkor autóznak rajta, ha kerékpárutat, akkor kerékpároznak, ha jó tömegközlekedési hálózatot, akkor azzal járnak, ha sétálóutcát, akkor sétálnak – fogalmazott.

Hozzátette, a székely városokban nincsenek akkora távolságok, hogy ne lehetne azokat autók nélkül megtenni. Számításai szerint Szentgyörgyön csak pár percet nyer, ha autóval viszi iskolába a gyerekét, ezért mostanában egyre többet gyalogol. Úgy véli, az emberek először idegenkednek a megváltozott szabályoktól, de pár hét alatt megbarátkoznak vele, és alkalmazkodnak hozzá. Ha ő döntene, a Kossuth Lajos utcára merőleges autósávokat is megszüntetné – mondta el.

Udvarhely nem Szentgyörgy

A bevezető után a kérdések, észrevételek következtek. Először is szóvá tették, hogy Székelyudvarhely felépítése más, mint Sepsiszentgyörgyé, és ha elterelnék a forgalmat, ahhoz előbb meg kellene oldani a környező utcák, a kerülőutak járhatóságát, hiszen például a bíróság melletti szűk utcában problémák lennének.

Mások a parkolás kérdését feszegették, amit Arros tervei szerint parkolóházakkal oldanának meg, de erről egyelőre nem kívánt többet mondani. Azt azonban leszögezte, hogy a forgalom kérdését integráltan kell kezelni úgy, hogy minden járművel közlekedőnek jó legyen, és szakértők határozzák meg a stratégiát.

A főtéri vendéglátóegységek képviselői aggódnak a turisták, vendégek elmaradása miatt. Ez főként a panziósokat aggasztja, mert mint kiderült, a kávézót működtetők teraszról álmodoznak. A panziósok viszont úgy látják, hogy a szállóvendégek túl kényelmesek ahhoz, hogy akkor is őket válasszák, ha csak a szállástól távolabb tudnak parkolni.

Arros erre úgy reagált, hogy meg fogják oldani, hogy a lakók és a szállóvendégek közlekedését se szabályozzák, ellenben a beszállítók közlekedését, az árufeltöltést csak kora reggel és este engedélyeznék, amikor nincsenek sokan a téren. Meggyőződése szerint a változás nemhogy csökkentené, de növelné a turistaforgalmat, mert szívesebben időznének a központban a vendégek és helybéliek is.

Valaki Nagyszebennel példálózott, ahol egyáltalán nem járhat kocsi a főtér közelében, mégis virágzik a turizmus, és a vendégek kerekes bőrönddel is eljutnak a szállásukra.

Kit kell kitiltani a térről?

Cigányozásban sem volt hiány a megbeszélésen. Indulatosan vetették fel a délelőttönként a központban időző romák kitiltását, de Antal egyetértett Arrossal abban, hogy fel sem kellene tevődnie annak, hogy valaki bejöhet-e a térre vagy sem. Az esetleges problémákat, mint például a koldulást kell kezelni – jelentették ki.

A természetjárók a növényzetet érezték hiányosnak a Szijgyártó Bálint és Orbán László végzős udvarhelyszéki építészhallgatók által elkészített terven. Az ötletgazdák szerint optikai csalódás, hogy kevesebb a zöld felület, mivel a jelenleginél nagyobb lenne a tér, igazából nemhogy csökkenne, hanem harminc százalékkal növekedne a zöldövezet.

Emlékeztettek arra mindenkit, hogy ez egyelőre csak egy látványterv, bármi változhat még rajta, és még nem is sikerült tájépítészekkel konzultániuk a növényzettel kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy mindent úgy rendeznének el, hogy a műemlék épületek, templomok, illetve a város védjegyeiként szolgáló szobrok hangsúlyosabb szerepet kapjanak.

A közvita vége felé heves vita alakult ki az autós életmódhoz ragaszkodó és a gyalogoláspárti résztvevők között, hiszen az egyik oldal azt erősítette, hogy kellenek a központban az utak, a parkolóhelyek, a másik tábor viszont kitartott amellett, hogy kicsi a város, és nem muszáj mindig mindenhová autóval járni.

A nézeteltérést jórészt Szarvas Zsuzsanna, az EMNP–MPP-koalíció önkormányzati képviselőjelöltje csillapította le, aki a Harmónia cukrászda vezetőjeként tudott mesélni arról, hogy a sokat emlegetett udvarhelyi roma családdal és más, a periférián élőkkel hogyan lehet konfliktus nélkül szót érteni.

Hozzátette, neki naponta kétszer-háromszor kell beszállítókat fogadnia, de bízik abban, hogy erre is lehet megoldást találni.

Antal Árpád szerint a Székelyföldön jellemző rasszizmus nem vezet megoldásra. A tér mindenkié, aki azt rendeltetésének megfelelően használja.