Újratemették Ugron Gábor és neje hamvait
MEGOSZTÓ
![PDF](/templates/uh/images/pdf_button.png)
![E-mail email](/templates/uh/images/emailButton.png)
Tweet
Élőben az októberi tanácsülésről – átadták a Vasszékely-díjakat
Kivételesen egy órával később kezdődik az...Megint lecsapott a prefektus a magyar trikolórra
Az október 23-ai díszítés miatt büntette meg a...Lyukas izék a főtéren
Az október 23-ai megemlékezés alkalmából ünneplőbe...![Illusztráció UgronKapolna](/cache/multithumb_images/c.460.276.16777215.0...images.stories.Bedohazi.UgronKapolna.jpg)
![szerkeszto](/media/szerkesztok/UH.RO.jpg)
![](/templates/uh/images/comment.png)
A család Bakonybélen exhumáltatta Ugron Gábor és neje földi maradványait, hogy hamvasztás után a székelyudvarhelyi családi sírkamrában helyezhessék örök nyugalomra. Az újrahantolási szertartáson a népes Ugron család tagjai, a politikus tisztelői vettek részt.
Családi hagyományként pünkösdhétfőn az Ugron család képviselői nemcsak az Ugron-kápolna ajtaját tárják ki, hanem a kripta zárókövét is eltávolítják. Az oltár jobb oldalán elhelyezett kereszten kis névtáblára került fel hétfőn Ugron Gábor és felesége neve.
A Marosvásárhelyen született Ugron Gábor Székelyudvarhelyen, majd Budapesten, Lipcsében és Genfben tanult. Ezt követően három vármegye főispánja volt, 1915-től országgyűlési képviselőként, 1917-től pedig az Esterházy-kormány belügyminisztereként dolgozott. 1918-ban Erdély királyi biztosa volt. Az 1918 novemberében alakult Székely Nemzeti Tanács egyik alapítója, majd ügyvezető elnöke és a Székely Hadosztály egyik vezetője lett.
Az első világháború után Magyarországon élt. 1951. június 1-jén Jászboldogházára, egy tanya melléképületébe telepítették ki, 1952-ben nyugdíját is megvonták. 1953-tól élete végéig Bakonybélben élt feleségével.
mti
![hirdetes](/images/hirdetes_o.gif)