Egyszerű kerékpáros felvonulásnak indult, amivel a felsőboldogfalvi önkormányzati képviselőkre akartak civil nyomást gyakorolni a kerékpárosok, hogy ők is átérezzék, valóban fontos a falu lakóinak a bicikliút léte.

Ehelyett Balázs show lett, vádaskodás és személyeskedés, ahol azt is megtudtuk, hogy a polgármester nem szennyezné be a kezét a jegyző „kicsinálásával" pedig igencsak a bögyében van.

Civil kezdeményezésre csütörtökön fél kettőkor gyülekeztek a biciklisek Felsőboldogfalva Udvarhely felőli bejáratánál, hogy közösen elkerekezzenek a polgármesteri hivatal épületéhez, ahol két órától kezdődött a tanácsülés.

A cél, hogy az elmúlt tanácsülésen leszavazott (hat ellene, hat tartózkodott, egy nem volt jelen) bicikliút ügyét ne hagyják a süllyesztőbe veszni, vegyék újra a napirendi pontok közé, illetve találjanak egy mindenki számára elfogadható megoldást a bicikliút megvalósítására, valamint az Udvarhely és környékére tervezett kerékpárút hálózathoz Boldogfalva is csatlakozzon. Nem volt titkos a kezdeményezés, a község tanácsosai tudtak a biciklisek érkezéséről.

Még mielőtt bármilyen napirendi pontra sor kerülhetett volna, az ülésvezető elrendelte az utolsó tanácsülés jegyzőkönyvének elfogadásáról szóló szavazást. Hogy valami nincs rendben a leszavazott bicikliút előterjesztésével, az már ekkor kiderült, ugyanis a pártok képviselői sorra kezdtek szabadkozni, hogy miért is nem szavazták azt meg. Volt, aki a nem létező statútum miatt, volt, aki a felterjesztés címe, vagy az adatok hiányossága miatt szavazott nemmel, esetleg tartózkodott.

Miután sikerült ezen túltenniük magukat az önkormányzati képviselők (legalábbis látszatra), s elfogadták a jegyzőkönyvet, felkérték a mozgalom képviselőjét, hogy foglalja össze, mi is a civil kezdeményezés célja.

Kilyén Melánia, a mozgalom egyik kezdeményezője eleget tett ennek, és megkérte a tanácsosokat, hogy politikai hovatartozástól függetlenül próbálják meg felkarolni a Felsőboldogfalvát Udvarhellyel összekötő bicikliút ügyét, és találjanak megoldást arra, hogy elsősorban a szándéknyilatkozatot elfogadják, miszerint részt vennének az udvarhelyi és környéki önkormányzatokkal egy hosszabb bicikliút kiépítésében.

Az igazi műsor csak ezután kezdődött, amikor EMNP-s alpolgármester szó szerint falhoz állította Melániát, s kihasználva a média jelenlétét, próbálta igazságosztóként a fény felé terelni a félrevezetett civileket, ármánykodó hivatali alkalmazottakat, a semmiből beesett sajtót, az ellenzéket, barátot, falustársat.

A felszólalók sorra szabadkoztak, hogy mennyire sajnálják, hogy a sajtó és a civil szféra ennek az elmérgesedett, mocskoskodó, személyeskedő és megalázó beszélgetésnek tanúja kell, hogy legyen, majd megragadva az alkalmat, hogy magának vagy pártjának némi népszerűséget szerezzenek folytatták a sárdobálást a egymás fele.

Sorra mindenki hangot adott panaszának, aki az ügyben állást szeretett volna foglalni. A felszólalások végkicsengése szinte kivétel nélkül ugyanaz volt. Mindenki oda s vissza van a bicikliútért, a biciklizésért és az egészséges életmódért.

Sőt az alpolgármester bejelentette, idén egyből két biciklit fog vásárolni, egyet magának és egyet a feleségének. Most már a bicikliút mindenkinek tetszett és mindenki nagyon támogatja, még ha nem is tudja, pontosan milyen formában.

Az, hogy az előző előterjesztésen nem szavazták meg, csak az egymás közti rossz kommunikáción múlott, de most ezen is javítanak. Leginkább mindenki a másikat hibáztatta, hogy neki így vagy úgy mondta el, ilyen meg olyan félrevezető címmel terjesztették elő.

De most, hogy látják milyen fontos az embereknek – és az a fránya média is jelen van – már teljesen más a gyermek fekvése. Eddig az is baj volt, hogy a bicikliút benne volt a polgármester kampányában, de ezek után már az sem gond, legalábbis nem úgy, mint eddig. A bikafalvi képviselő is jelzi, hogy ha a statútumba belefoglalják Bikafalvát is, hogy odáig menjen le a bicikliút, akkor biztos, hogy a bikafalviak is maximálisan támogatni fogják.

Bár a tanácsosok próbáltak mentegetőzni, s mutogatni a másik oldalra, hogy ki is hibázott a napirendi pont tálalásakor, vagy ki közölt részinformációkat, és ki hogy értette félre a félreérthetőt, azt tudni kell, hogy a szavazásra bocsájtott napirendi pontokat még az önkormányzati ülés előtt, a különböző szakbizottságok megvitatják (a szakbizottságot az önkormányzati képviselők alkotják), s javaslatukat még a szavazás előtt az önkormányzati testület elé terjesztik.

Ilyenkor a szakbizottsági ülésen született eredmény tükrében (ahol részletesen foglalkoznak az adott témával) javasolják megszavazásra, elvetésre vagy szükség esetén korrigálásra és megszavazásra az adott témát.

A polgármesternek (RMDSZ) csak a végén jutott szó, igaz, hamarabb nem is akar beleszólni, türelmesen végighallgatott mindenkit, közben próbált érzelemmentes arcot vágni. Nehéz helyzetben volt, neki már nem jutott, akit sározhatna, addigra úgy elrendezték egymást a tanácsosok, ezért a jegyző került elő.

Megtudjuk, hogy a polgármester szerint a tanács döntéshozásában van három párt, az RMDSZ, az MPP, az EMNP és a jegyző. Az ugyan nem derült ki, hogy mi az igazi feszültség oka, de kívülállóként is érezzük, ez a történet nem most kezdődött.

A jegyző szóvá teszi, hogy szeretné, ha hagynák, hogy végezze a munkáját, és nem fenyegetné őt a polgármester, azzal hogy „kicsinálja". Nem szeretne többet úgy jönni tanácsülésre, mint a maira is, hogy remegő gyomorral és reszkető kézzel kell jegyzetelnie, félve, mikor fajul tettlegességig a dolog.

A polgármester felszólította a jegyzőt, hogy fejezze be, amit csinál – jelentsen ez bármit is – mert nem lesz jó vége, de megnyugtatja a jegyzőt és a jelenlévőket, hogy nem lesz itt tettlegesség, mert ő nem hajlandó bemocskolni a kezét a jegyzővel.

Van öniróniájuk is a tanácsosoknak, a szünetre készülődve egyikük félhangosan megjegyzi, hogy még olyanok sincsenek, mint egy csapat óvodás. A környezetében, akik hallják, helyeslően bólintanak.

Feszültségből, személyeskedésből nem volt hiány, de egyelőre a mozgalom képviselőinek látszólag sikerült elérniük, hogy a bicikliút ügyével tovább foglalkozzanak a tanácsosok, és a pozitív elbírálás halovány reménye is felcsillant.