A pletyka nem új keletű, hogy repülőtér lesz a Cekend-tetőn. A hely jellege adja magát, csak eddig soha senki nem tudott egy olyan rendes okot mondani, amiért bárki is repülőtérbe fektetne itt. Megint elkezdett mindenki „repülőterezni", még az is lehet Borboly Csaba tanácselnöknek sikerül néhány erőltetett felvetéssel, a kapcsolati szálak megmozgatásával pénzt szereznie erre.
Borboly szerint a közeljövőben esélytelen, hogy autópálya szelje át a megyét, így a turizmus és a gazdaság fellendüléséhez vezető egyik út a légfolyosó, azaz a repülőterek építése lenne. Nem túlzás a többesszám, mert valóban több reptérről és helyszínről van szó.
Nem kellett több nekünk sem, a szerkesztőségben már terveztük, hogy ki hova megy nyaralni az olcsó fapados gépen és mekkora királyság, hogy csak a Cekend-tetőre kell eljutni, hogy „becsekkolhassunk". Tévképzetünket csak jobban erősítette a témával kapcsolatos Magyar Polgári Párt Hargita megye önkormányzati képviselői által küldött közleménye, amelyben a vásárhelyi, illetve a Brassó mellett épülő repterekkel hasonlítják a Cekend-tetői elképzelést.
Amennyiben egy szép nagy kifutópályát képzeltek el, vastag aszfalttal, a szélében hangárokkal, magas irányítótoronnyal, várakozóval, saját büfével, kávézóval, önlehúzós vécékkel és fizetős parkolóval, akkor azt most felejtsék el. Ugyanis a repülőtereknek két kategóriája van, az egyik az aszfaltozott, vagy betonozott futópályával bíró, míg a másik a döngölt földdel rendelkező. A második általában kisebb gépek fogadására alkalmas, nagyjából egy lekaszált, sík mezőre emlékeztető terület. Nagy vonalakban erről lenne szó nálunk is. Aki gyakrabban jár Vásárhely és Udvarhely között az hasonló magán repteret láthatott Makfalva és Kibéd között.
Borboly több lehetőséget is említett a Cekend-tető mellett, mint például a csíkmindszentit, csicsóit vagy a már bezárt szárhegyit. Hogy tisztán lássuk, miről van szó, elmentünk és megnéztük a lehetséges légikikötőket.
Cekend-tető, ködben nehéz a leszállás
Ezt majdnem mindenki ismeri. A Cekend-tetőt átszelő 13A jelzésű út mindkét oldalán hatalmas lapos terület van, ami alkalmas akár nagyobb repülőtér kiépítésére is. Jelenleg elég nagy a köd, így ha most akarna valaki leszállni, valószínűleg átirányítanák valamelyik másik repülőtérre.
Csíkmindszent
Hiányos információink miatt nem tudtuk, hogy itt már létező kifutópályát kell keresni, ugyanis magántulajdonban már működik egy kisgépek fogadására alkalmas döngölt pályás reptér. A Csíkszeredától hat kilométerre levő falucska Csíkszentlélekhez tartozik, egyik oldalán sima szántóföldekkel van körbevéve, a másik oldala dombos. Legújabb információink szerint a dombtetőn található a pálya.
Csicsó, készül az új hangár
Csicsó és Csíkszereda között működik a szintén magánkézben levő 25 hektáros kis-repülőtér. Ottjártunkkor a területen komoly fejlesztések zajlottak. A kifutók fel voltak szántva, hogy tavaszra előkészítsék, még jobban ledöngöljék – tudtuk meg Antal Andrástól, a tulajdonostól. Egy nagyobb hangár is készülőfélben van, és jelenleg a repülőtér engedélyeztetése a vége fele jár. Ha sikerül kiváltani az engedélyt, ez lesz ország második hivatalos kisreptere a tuzlai után.
Gyergyószárhegy, háttérben a bezárt repülőtér
Itt már régen is volt repülőtér, de bezárták. „Az utolsó háznál balra" – kaptuk az utasítást, amikor a repülőtér felől érdeklődtünk. Valóban ott a hatalmas, lapos terület a falu kijáratánál közvetlenül az út mellett. Az üres telek melletti ház kapujában elmondták, hogy valamikor épület is volt. „Egy ház két helyiséggel, az egyikben a permetet keverték, a másikban iroda volt. Nemrég jöttek, ástak egy gödröt, az enyészeté lett épületet lebontották, majd betömték a gödröt" – mesélte az idős bácsi. Azt is megtudtuk, hogy csatornarendszer is van a pálya alatt. A mezőn hosszan csatornákat ástak és feltöltötték kővel, majd visszatömték, így a víz nem áll meg az egyenes területen. „Állítólag jó a mágnesessége a helynek, néha jön egy helikopter is, ami leszáll, s ott valami dobozt ellenőriznek" – mutatott a mező közepe fel az idős ember.
Borboly Csabát csütörtöki tárgylása után faggattuk, mik az elképzelései, valóban lesz-e olcsó fapados járat, vagy csak a pénzesek repkednek a Cessnáikkal.
„Hargita megyébe befektetők, üzletemberek kell jöjjenek, az itteni üzletemberek el kell jussanak máshová, hogy eladják a termékeiket. A vadászok sok tízezer eurót költenek el itt vadásztatási szolgáltatásokért, vannak azok a turisták, akik kisebb-nagyobb csoportokban inkább jönnének Hargita megyébe, mert a tengeren kívül minden más turisztikai attrakciós forma megtalálható itt.
Ha beindul ez a forgalom, és egyre többen elkezdik használni ezt a szállítási eszközt, akkor azt gondolom, egy hosszútávú terv lehet a menetrend szerint járatnak az elindítása Budapest és Csíkszereda között. Erre akár 5-6 éven belül sor kerülhet, hogyha azokat a fejlesztéseket el tudjuk végezni, amiket kitűztünk, kapunk rá uniós forrást, illetve Románia belép a schengeni övezetbe. Azt gondolom, nem kell a marosvásárhelyi reptérnek, az épülő brassóinak, vagy a bukarestinek konkurenciát csinálni.
Nem arról van szó, hogy a WizzAir, a Ryanair, Tarom, az EasyJet vagy a Lufthansa le fog szállni Csíkszeredában, hanem egy kisebb légi utazási folyamatot tudunk elindítani, és ehhez lépnünk kell, mert lemaradunk. Igazából lépési kényszer van. Arra számítunk, azt szeretnénk, hogy a befektetőknek a vonzását, a sürgősségi eseteknek a kezelését segítsük. Ezek a fő célok" – foglalta össze a tanácselnök.
Arra a kérdésre, hogy ezeknek a reptereknek működtetését mennyiben finanszírozná a megyei tanács, elmondta, hogy köz-magán partnerségben (PPP) szeretnének lépni, a kis reptereket összefogva egy hálózatot létrehozni.
„A megyei tanácsnak nincs sok pénze, ellenben van komoly kapacitása a pályázatokra, olyan konstrukciókat tudnak felvázolni, amelyek mentén úgy gondolom, hogy pénzeket tudunk vonzani. Javasoltam, hogy egyelőre készüljön el a megvalósíthatósági terv s akkor látjuk majd, hogy mi ebből a megyei tanács része, mi a magánszolgáltatók része, mi a 155 Hargita megyei közbirtokosság része" – sorolta hosszan az érintett szervezeteket Borboly Csaba
A nagyokat várja az MPP
A témára a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői is rárepültek: Csillag Péter, Salamon Zoltán, Sebestyén Csaba és Thamó Csaba közleményben tudatják, hogy ők is repteret szeretnének Székelyföldre, csak kicsit másképp. Elképzelésük szerint egy Cekend-tetői nagy reptér nem jelentene konkurenciát sem a marosvásárhelyinek, sem a most épülő brassóinak, ugyanis 100 kilométerre van mindkettőtől.
Ők is azzal érvelnek, hogy az erdélyi autópálya elkerüli Székelyföldet, így egy repülőtér „nagyban hozzásegítené Székelyföld kilépését az elszigeteltségből, élénkítené a gazdasági kapcsolatokat".
Elképzelésük azonban gyökeresen eltér Borboly Csabáétól – míg a tanácselnök kis repülőterekről beszél, addig a polgáriak „megfelelő infrastruktúrával ellátott kisebb repülőtereket" emlegetnek. Ez lényeges különbség, hiszen, amint az a közleményükből is kiderül, az MPP képviselői a fapados légitársaságokat vonzanák ide, ami egy aszfaltból, vagy betonból készült futópálya építését feltételezi.
A polgáriak egyébként azért érvelnek egy, a fapados légitársaságokat is idevonzó repülőtér mellett, mert az szerintük „hosszútávon fontos hatással lehet Székelyföld gazdasági életére", hiszen a repülőtérrel nem rendelkező régiókat a cégek és a turisták is elkerülik, „ezért nem jönnek létre új munkahelyek, illetve adóbevételtől esnek el az érintett önkormányzatok".