Több, mint fél éve oszlatták fel Székelyudvarhely tanácsát, ami előzőleg mindössze fél esztendőt működött. 2008 őszén a város polgárainak szavazatai szerint kilenc RMDSZ-es, nyolc MPP-s és két zöld párti képviselő jutott be a tanácsba. A választásokkor az MPP és a Zöld Párt kéz a kézben várták az eredményeket, úgy látszott, hogy a két párt koalícióra lép helyi szinten, de az alpolgármester megválasztásakor változott a helyzet: a zöldek kaptak egy jó ajánlatot és hirtelen a szövetségiek mellé bújtak. Később meggondolták magukat, nem tetszett nekik a tulipán illata/szaga és visszamentek a fenyőfa alá. Addig-addig fordulgatott a kocka, hogy az RMDSZ-nek nem lett meg a többsége és feloszlatta a tanácsot, két hónapig nem ment el az ülésekre.

Tavaly szeptemberre kiírtak egy újabb szavazást, aminek eredményeképp a fenyőfák és a tulipánok az egyetlen környezetvédő fennhatósága alá kerültek. Jelen esetben is a Zöld Párt a mérleg nyelve, de most nem vette pártjául egyiket sem, mind a fenyvest, mind pedig a tulipánost öntözgeti.

Az udvarhelyi RMDSZ-nél a belső konfliktusok azt eredményezik, hogy a városvezetésben hibát hibára halmoznak. Nincs egyeztetés, a két táborra oszlott tulipános tanácsosok közt van pártfegyelem, de a kommunikáció hiányos. Ezt kihasználja az MPP és a hibákat bünteti, azaz ott szurkálja őket, ahol lehet (legutóbbi ilyen eset az ifjúsági lakásoknál történt meg).

Érdekes módon a szakbizottságok működnek, elég sok döntést meg tudnak hozni, de amikor sor kerül a tanácsülésre, akkor minden elromlik, a felek egymásnak esnek. A kérdés az, hogy meddig megy ez így tovább? Előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból, valamelyik fél megint megmakacsolja magát, és nem jelenik meg a tanácsüléseken. Ettől még a tanács nem oszlik fel, minden a Zöld Párt képviselőjén, Jakab Attilán múlik. Addig, amíg ő elmegy az ülésekre, és az egyik fél teljes létszámmal jelenik meg, addig lesz tanács és döntéseket is hoznak.