A bukaresti politikumot és a központi román sajtót tartja felelősnek a gerjesztett etnikai konfliktusokért a Hargita megyeiek többsége – derül ki abból a Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérésből, amely a Hargita megyei magyarok és románok véleményére volt kíváncsi az etnikumközi viszonyok, a székely zászló és a régiósítás kapcsán.

A február 26-március 4. között készült telefonos közvélemény-kutatás eredményeit Borboly Csaba megyeelnök mutatta be a sajtó képviselőinek március 5-én, kedden a csíkszeredai megyeházán. A felmérést az indokolta, hogy csak a politikusok véleménye hallatszik ezekben az ügyekben, az átlagpolgáré nem, magyarázta Borboly Csaba.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vitás kérdések ellenére a lakosság jónak tartja a román-magyar viszonyt. A közemberek szintjén nincs probléma, az időnként felmerülő feszültségeket külső tényezők generálják. A megyei elnök szerint ebből is látszik, hogy a megye problémái nem etnikai jellegűek, és azokat nem lehet megoldani mesterségesen keltett feszültséggel.

„A Hargita megyeiek a csendes, konszenzusos politikát díjazzák, a gerjesztett konfliktusokat pedig elutasítják" – állapította meg az elöljáró.

Ami a székely zászló kérdését illeti, a magyar nemzetiségű válaszadók 60%-a nagyon jónak tartaná, ha a székely zászló Hargita megye hivatalos zászlója lenne. A megkérdezettek majdnem negyede (23%) közömbös e kérdésben. A román etnikumú válaszadók valamivel több, mint egyharmada jónak vagy elfogadhatónak tartja a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételét, míg szintén egyharmad körüli (34,9%) azok aránya, akiket zavarna. A román nemzetiségűek 22%-a – hasonlóképpen a magyarokhoz – közömbös e kérdésben.

A magyar etnikumú válaszadók fele úgy véli, tenni kell azért, hogy a székely zászló legyen Hargita megye hivatalos zászlója: 41,7% szerint jogi úton kell fellépni, míg 9,4% szerint demonstrációra, utcai megmozdulásra van szükség. Minden tíz válaszadóból négy úgy gondolja, hogy nem kell a feszültséget fokozni.

A román lakosság egyharmada véli úgy, hogy jogi vagy utcai megmozdulásra lenne szükség a székely zászló ügyében, a válaszadók fele azonban úgy gondolja, nem szükséges a feszültség fokozása, hisz csak egy szimbólumról van szó. A román etnikumú megkérdezettek majdnem 15%-a nem akart vagy nem tudott állást foglalni a székely zászló kérdésében.

A jogi vagy demonstráció útján történő fellépést legnagyobb mértékben a Hargita megyei tanulók támogatják. A fizikai munkások, illetve munkanélküliek többsége úgy véli, nem kell a feszültséget fokozni a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételével.

A kormány régiófelosztási terveiről a Hargita megyeiek többsége tájékozódott. Ami az esetleges forgatókönyveket illeti, a magyar lakosság körében legkedveltebb a három székelyföldi megyés felosztás, míg a román népesség a Kovászna, Hargita, Maros, Brassó forgatókönyvet kedvelné jobban. A román és a magyar lakosság másodikként egyaránt a jelenlegi hatmegyés felosztást jelölte meg.

Borboly Csaba ennek kapcsán úgy vélte, hogy a lakosság ugyan hallott a kormány régióátszervezési terveiről, de nincs tudatában, melyik régiós felosztás lenne számára jobb, mindez pedig demokráciadeficitet okoz.

„Létezik egyfajta székelyföldi romantikus elképzelés, hogy jó egy régióban lenni gazdag városokkal, mint Brassó vagy Szeben, de a valóság az, hogy ezek elvonják előlünk a forrásokat, hiszen a gazdasági növekedést elősegítő pályázatoknál a székelyföldi alacsony tőkéjű vállalkozóknak a nagyvárosi cégekkel kell versenyezniük" – fejtette ki Borboly Csaba, aki szerint a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok hiába pályáznak rendre sikeresen, ha ugyanakkor a vállalkozói szféra szinte esélytelen a gazdagabb megyékből pályázók mellett.

A megyeelnök leszögezte: nem szabad megspórolni a közvitát, és Hargita Megye Tanácsa folytatja az e téren tett erőfeszítéseit.

„Sajnos az országban szakmai viták helyett álvitákat folytatnak. Miután sikerült kipukkasztanunk az etnikai lufit, és a szakmai érveinkre nincs érdemi válasz a román politikusok részéről, újabb álvitát gerjesztenek, hogy melyek lesznek az átalakított régiók központjai. Ebben a kérdésben Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az egyedüli, aki felismerte a lehetőséget, és az országban az a ritka helyzet állt elő, hogy három megye egyetért egy új régió, illetve annak központja kérdésében" – hangsúlyozta a megyeelnök.

Borboly Csaba javasolta, hogy az ország valamennyi megyéjében készítsenek ilyen közvélemény-kutatást, mert az mindenkinek előnyére válik.

„14 millió vesztese van az ország jelenlegi régiós felosztásának, ezen változtatni kell. Ez nem etnikai, hanem gazdasági kérdés" – jelentette ki.

A mintába, a szisztematikus mintavételt követően, 1 500 Hargita megyei lakos került, a lekérdezettek 86,9%-a magyar, 13,1%-a román.

A felmérés hibaszázaléka 95%-os valószínűség mellett ± 4,7 %.

uh.ro/sajtóközlemény