Az Általános Rendezési Terv (ÁRT) különleges figyelmet fordít a város jellegét meghatározó történelmi védett területekre, műemlékekre. A törvény előírja, hogy a már besorolt műemlékeket fali táblákkal kell megjelölni.

Ilyen tábla kerül a város területén levő több mint húsz műemléképületre, többek közt a városházára, a templomokra, iskolákra, a Korona bár épületére, a várra és a Jézus kápolnára is.

De a Kováts Fotó kapuján és napfénytetős műtermén, manufaktúrás házakon is ilyen fog díszelegni, majd a szintén védettnek minősülő tereket, utcákat is jelölni fogják. Külön besorolásba tartoznak az emlékházak valamint a sírhelyek, így Orbán Balázs sírja is.

Hőszigetelt értékek

A város területén sok olyan épület van magántulajdonban, ami építészeti értéket képvisel, de nem számít műemléknek. Felújítás esetén jó esetben a tulajdonosok az eredeti állapotot állítják vissza, de egyre gyakoribb, hogy teljesen átalakítják az épületet: leverik a díszítőelemeket, iporkát használnak a hőszigeteléshez, más formájúra cserélik a történelmi nyílászárókat, ezzel megfosztva a házat az egyediségétől, stílusjegyétől és jellegtelenné teszik azt.

Jakab Mária műépítész, a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának munkatársa sem helyesli ezt a fajta megoldást, de ilyen esetekben a hivatal tehetetlen, nem kötelezheti a tulajdonost, az eredeti állapot megőrzésére. Ablakcserékre, hőszigetelésre engedélyt csak háromszintesnél magasabb épületek esetén kell kérni, és ez lehetőséget ad a rombolásra, még ha ez nem is minden esetben tudatos.

A védett övezetekben, mint például a Kossuth utca, nincs szabad kezük a tulajdonosoknak, itt felújításkor csak meghatározott szín, textúra és anyagok használhatóak.

Az utóbbi években több védett zónában is történtek nem megfelelő átalakítások, ezeket legtöbb estben nem a jelenlegi bérlők vagy tulajdonosok végezték. Ez az oka annak, hogy a hivatal illetékesei nem kötelezik a jelenlegi tulajdonost/bérlőt arra, hogy az eredeti állapotot visszaállítsa, de erre is sor kerül, amennyiben egy újabb átalakítást, esetleg rendeltetésváltást kérvényeznek – mondta el a szakember.

További terv az utcában levő boltok átminősítése luxuskereskedelemnek, és a turkálók kizárása ezekről a részekről. Ugyanakkor a kapualjak, a belső udvarok is más szerepet kapnának. A jelenleg kihasználatlan belső terek megnyitása, más rendeltetéssel való felruházása viszont csak a jelenlegi lakók kiköltöztetésével oldható meg.

„Ez a kiköltöztetés nem mindenkire vonatkozik, csak azokra, akik nehéz szociális körülmények közt élnek és nem tudják rendben tartani az épületet, illetve lerombolják, eltüzelik azt is, ami megvan" – pontosított Jakab.

Az utca összképét a különböző stílusú, és nem mindig engedéllyel felbiggyesztett reklámtáblák is rontják. Ezekkel kapcsolatosan sem cél a büntetés, de a más erdélyi nagyvárosokban már megvalósított, kisméretű cégtáblák elhelyezését fogják szorgalmazni, kizárva a reklámokat.

Jó hír, hogy az idén megújuló ÁRT-ben a város műemléklistájának bővítésekor öt új védett pozícióra is van javaslat.

Ezek a Haberstumpf-villa, az Ugron kápolna, az Orbán Balázs utca 12 szám alatt levő épületek, a Mihály, a Szűcs, a Csizmadia udvar és a Sarkantyú utca által határolt rész, és a Tamási Áron utca 21, 21A, 23 és 25 szám alatti épületek.

Jakab Mária véleménye, hogy a történelmi udvarokat úgy lehetne megmenteni, ha az önkormányzat felvásárolná ezeket, és a jelenlegi lakosokat szociális lakásokba költöztetné.

Az már kevésbé örvendetes, hogy nem készült terv a levegőben lógó kábelek földbe helyezésére, így egyelőre marad a városközpontot behálózó kábelrengeteg. Szintén sokak álma, hogy a Kossuth utcából sétáló utca legyen, de jelenleg erre sincs kilátás.

A vár még pénzre vár

A műemlékként nyilvántartott Csonkavár felújítása még várat magára. A terv elkészült, 2010-ben be is került a nemzeti restaurálási programba, de a Guttmann Szabolcs építész és a vásárhelyi IngService Kft. által elkészített és elfogadott felújítási terv megvalósításához hiányzik a szükséges pénz.

A rehabilitálás nem hiúsult meg, de állami finanszírozás hiányában egyelőre elakadt – mondta el Jakab Mária, hozzátéve, hogy a román kormányon kívül is lehet más befektetőket keresni.

A vár környékén levő, úgynevezett élősködő épületek lebontása viszont szerepel az ÁRT-ben, és az is, hogy a várat övező területnek egy új szerepet adjanak, például kis, kézműves termékeket készítő és árusító boltok és műhelyek kaphatnának ott helyet, egyfajta mesterségek utcája jelleget kölcsönözve a területnek.

A régóta vita tárgyát képező, a várban létrehozandó kulturális központ kialakításával kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, ezt alaposan át kell gondolni, nem csak az iskola miatt, de azért is, mert egy nem önfenntartó kulturális központ működésének a városkasszát terhelő költségei is vannak.

A vár és a Városháza tér összekapcsolására is van már egy régi terv: nem csak egyszerűbben tudnánk átsétálni a Székely Támadt várba, de láthatóvá válna a Városháza hátsó homlokzata is. Az elképzelés megvalósításához a hivatalnak fel kellene vásárolnia pár épületet a Varga patak mellett, le kéne bontani az útba eső kerítéseket, így megnyílna a tér, ahová egy parkolót is ki lehetne alakítani – vázolta Jakab.

Tavasszal kövezik a Patkót

Az utóbbi években inkább a közterek felújítása hátrányba került, „ideje, hogy ezeket is felújítsuk, mert az embereknek joguk van az igényesen kialakított, minőségi közterekre, amelyeket ugyanakkor kötelességük megóvni, tisztán tartani" – fogalmazott a szakember.

Székelyudvarhelyen három meghatározó, összefüggő köztér van: a Városháza tér, a Kőkereszt tér és a Márton Áron tér, azaz a Patkó. A Városháza tér nagyrészt még alapos átgondolásra váró központ, de kisebb „zsebe", az Emlékezés Parkja már rendezett.

Ez a tér, illetve a Kőkereszt tér is teljesen új koncepcióra vár, kezdve a forgalom átalakításától az ott levő épületeket is érvényesítő térrendezésig. A régebbi korból származó történelmi szimbólumok visszaállítása, a meglévő szobrok megőrzése fontos, de elhelyezésüknél nem a halmozás, egymásra zsúfolás a szempont – hangsúlyozta Jakab.

A Márton Áron tér, formáját és elhelyezkedését tekintve is, közösségi ünnepeknek megfelelő. Az átalakítására vonatkozó terv hosszú távú, több lépésben fogják megvalósítani. Egyelőre a megdőlt támfalat erősítik meg, és a belső térben levő aszfaltburkolatot cserélik ki különböző méretű, vöröses-barnás, fehér és szürke árnyalatú andezit kövekre.

A Patkó felső felében egy stilizált, alig látható virágminta lesz kialakítva. A felújítás során megoldják a vízlevezetést, megerősítik a Vasszékely szobor talapzatát, illetve itt megoldható a levegőben lógó villanykábeleket föld alá helyezése. Arról, hogy a város egykori felső piactéren az idők folyamán elhelyezett nemzeti szimbólumokból (címer és kopjafák) mi, hogyan kerül majd vissza a térre, a történelmi tanulmány elkészítése után döntenek az illetékesek, annak függvényében, hogy a történelmi múltú tér mit kell, hogy jelentsen a mai kor embere számára.

A tér közepén álló díszalmafákat eltávolítják, mert ezek zavaróak, nem látni tőlük a színpadot, majd később megvizsgálják a Mária Valéria épületétel szemben, a tér túloldalán elhelyezkedő ingatlan előtti elöregedett, a teret árnyékoló fák helyzetét is – vázolta a műépítész.

A buszmegállót a Kőkereszt és a Patkó közötti részre helyeznék át, és ide költöztetnék a virágárusokat is. A tér jobb oldalán levő épületek jó állapotban vannak, a gimnázium bentlakásának kerítését viszont kijavítják és Márton Áron püspök szobrát is egy magasabb talapzatra helyezik.

Jó lenne egy hangulatvilágítás is a térre, de erre egyelőre nincs pénzkeret – mondta el a szakember.

A felújítási látványtervet a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztálya készítette, egy brassói cég hivatalosította. A felújítást tavasszal, az időjárás függvényében kezdi el a kivitelezés jogát versenytárgyaláson elnyerő Viaduct Kft.

A jelenből is múlt lesz egyszer

 

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum egy, a hivatal szakembereinek tetszését is elnyerő ötlettel rukkolt elő: időkapszulát szeretnének elhelyezni az egykori deákok gyülekező helyén, a Patkóban. A kapszula helyét a burkolatba beépített táblával jelölnének meg.

A terv megvalósításának semmi akadálya, de régészeti felügyelet szükséges hozzá, mivel a tér régészeti lelőhelynek számít – közölte Jakab Mária. A műépítész hozzátette a város területén összesen 11 régészeti zónának minősülő terület, ezeken csak a régészek felügyelete alatt lehet "áskálódni".