Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének főigazgatója lesz a fővédnöke a Városháza Szent István-termében november 15-én, csütörtökön megrendezett Bartha Miklós és kora című tudományos konferenciának.

A rendezvény előtti napon, november 14-én, szerdán délután 5 órától a konferencia résztvevői Rugonfalván megkoszorúzzák Bartha Miklós szobrát. Az eseményen ünnepi beszédet mond Barabás Csaba lelkész.

A délelőtt 10 órakor kezdődő konferencia programja a városháza honlapján tekinthető meg.

Ki volt Bartha Miklós?

A neves jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő Udvarhelyszéken, a Székelykeresztúrtól 2 kilométerre fekvő Rugonfalván született 1848. november 14-én.

A Budapesti Tudományegyetem (ma ELTE) jogi karán szerzett diplomát. A Balközép Párt tagjaként 1872-től Udvarhelyszék, majd 1876-tól Udvarhely Vármegye országgyűlési képviselője volt. 1874-ben alapítója volt a Negyvennyolcas Függetlenségi Pártnak, ennek képviselőjelöltjeként indult az 1875-ös választásokon, de sikertelenül.

Az aktív politizálással felhagyott, visszavonult, de vezéregyénisége maradt a konzervatív nézeteket valló, szabadelvű párti kormányoknak. 1880-ban Kolzsváron megalapította az Ellenzék című lapot, amelynek 1895-től főszerkesztője lett. Cikkeiben éles hangon bírálta a mindenkori kormánypolitikát.

Az 1881-es választásokon a kincses város polgárai egyhangúan megválasztották országgyűlési képviselőnek. A négy évvel későbbi választásokon ismét bejutott a parlamentbe, 1887-ben nem, de megnyerte az oklándi időközi választást. 1892-ben újraválasztották, 1892-ben ismét elbukta a képviselőséget. 1890-ben tagja és alelnöke lett a szakadár Függetlenségi és 48-as (Ugron ) Pártnak, erről 1901-ben lemondott és 1904-ben csatlakozott a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz.

Vezércikkírója volt a Magyar Hírlapnak és a Magyarország című lapnak. 1893-ban mozgalmat indított az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület ( EMKE) megalakításáért, 1901-ben tagjává választotta a Petőfi Társaság. Olaszországi, franciaországi utazásairól színes beszámolókat írt, a Kazárok földjén című könyve pedig mai napig is viták tárgya. A felség és Melanie című drámáját a Kolozsvári Nemzeti Színház, illetve a Vígszínház is bemutatta.

1905. október 19-én hunyt el Budapesten.