A világ nélküled jobb hely lenne!
MEGOSZTÓ
Tweet
Száz év vagány
Tudjátok meg, Iluska és Gyuri erősen várnak szombat...Nézd, mit alkotott a Gimi!
Elkezdődött a gólyabálszezon, megnézheted nálunk a...Minden, amit a gólyabálokról tudnod kell
A gimiseket elítélik, a refiseket elvarázsolják,...Mennyit érsz?, fotó: Gál Előd
ÍRTA: GÁL ELŐD
Nálunk is sokszor előfordul, hogy a fiatalok kompromittáló tartalmakat küldenek tovább egy társukról, mondta Szőke Dóra, a pedás diáktanács elnöke, amikor találkoztunk a Refi előtt. Ott tartottak előadást két hetedikes osztálynak az internetes zaklatásról.
Dóra volt a Pedában megszülető, Mennyit érsz? című kampány ötletgazdája és kezdeményezője.
A tizenegyedik osztályos diáklány szerint projektjük azért is különleges, mert nem csak az áldozatokhoz és zaklatókhoz, hanem a közvetítőkhöz is szól. Ezt rendkívül fontosnak tartja, ugyanis a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy ha továbbküldenek másokat bántó tartalmakat, bűnrészessé válnak, és pénzbírsággal sújthatóak.
Dóra maga írta a pályázatot még 2017-ben a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány felhívására, ezt pozitívan bírálták el, így sikerült finanszírozniuk az előadókat, és elkészítetniük a kampány szórólapjait, kitűzőit.
A kampányhoz csatlakozott az UIET is, a jogi tájékoztatást felváltva a szervezet elnöke, Imre Gábor, valamint Szilágyi István jogász tartják.
Péter Blanka, Demeter Melinda, és Péter Boróka szervezők, majd Tornai István kampányra készített kisfilmje vezették fel a rendhagyó tanórát.
Majd Benedek Alexandra harmadéves, pszichológia szakos egyetemi hallgatótól tudtuk meg, hatalmas probléma lett környezetünkben is a zaklatás. Fiatalok meztelen fotói kerültek nyilvánosságra, ezekkel zsaroltak, fenyegetőztek, és volt olyan eset is, amely öngyilkossághoz vezetett.
Általában az áldozat személyesen ismeri zaklatóját, de mivel online felületről beszélünk, előfordulhat, hogy nem.
A zaklatott fél kemény lelki leépülésen megy keresztül, elsőként az önbizalma csökken, szorong, depresszióba esik, esetleg öngyilkos gondolatok fordulnak meg a fejében, extrém esetben öngyilkossági kísérletet próbál meg, annyira nem lát kiutat az egészből.
Alexandra a direkt és az indirekt zaklatásról is beszélt. Előbbi esetben teljesen tudatosan történik a zaklatás, de van bőven rá példa, hogy a zaklató csak viccelődni próbál, mégis zaklatóvá válik.
Az esetek többségében a zaklató is áldozat. Sokszor saját sérelmei miatt mások lejáratásával próbálja helyrebillenteni az önbizalmát. Ez egy láncreakció.
A közvetítők szerepe és bűnrészessége is szóba jött, a pszichológia szakos hallgató szerint éppen általuk éri el a célját a zaklató. A közvetítők azzal, hogy tovább osztják a bántó tartalmat, azt sugallják, hogy „ez igenis szenzáció, mi osztjuk, mi vagyunk többen, nincs akitől segítséget kérned". Az áldozatnak pedig tudnia kellene, hogy van. Meg kell állítania a folyamatot, segítséget kell kérnie.
„Ne a társatoktól kérjetek segítséget.
Ha ezzel keresne meg egy barátotok, nem biztos, tudnátok neki olyan tanácsot adni, amellyel ez az egész megállítható lenne" – magyarázta.
Szerinte elsősorban a szülőkhöz, és a tanárokhoz kellene fordulniuk a fiataloknak, vagy egy szakképzett emberhez, mondjuk az iskolapszichológushoz, aki objektíven tudja kezelni a problémát, ráadásul titoktartásra van kötelezve és csak nagyon súlyos esetben keresi meg a szülőket, vagy akkor, ha engedélyt ad rá a gyerek.
„Ha valaki zaklat titeket, merjetek segítséget kérni, és ne engedjétek, hogy eluralkodjanak bennetek a negatív gondolatok, azzal azt segítitek, hogy a zaklató elérje a célját" – zárta le a zaklatás pszichológiájáról szóló részt Alexandra.
A zaklatás bűncselekmény
Imre Gábor, az UIET elnöke jogászhallgatóként arról beszélt, hogy a zaklatás eddig is jelen volt életünkben, viszont a technológia fejlődésével már nem csak kis közösségekben, hanem bárhol, bármikor megtörténhet.
Ha otthon ülsz is, kaphatsz bántó üzeneteket, amellyel fenyegetnek, gúnyolnak, megfélemlítenek, csökkentik az önbizalmadat. Ha ráadásul egy pletyka érdekes, akkor percek, órák kérdése, amíg minden ismerősödig eljut.
„A zaklatás bűncselekmény. Sokan azt hiszik, hogy mert online térben történik, vagy, mert 18 éven aluliak vagyunk, nem az. Ugyanolyan bűncselekmény, mint a zsarolás, testi sértés és a még ennél is súlyosabbak" - mondta.
Ismertette, hogy a huzamosabb ideig, távközlési eszközön történő folyamatos zaklató üzengetés 1 hónaptól 3 hónapig terjedő szabadságvesztéssel járhat 18 feletti személyeknél, 14 év feletti fiataloknál nevelőintézettel.
Ezt súlyosbíthatja a fenyegetés, vagy az utcán való követés, és ezeknek összeadódásából akár több év szabadságvesztést is kiróhatnak a zaklatóra. A zaklatás mértéke sem elhanyagolható. Amikor azt mondod valakinek, hogy „a világ nélküled jobb hely lenne, nem vagy való semmire", akkor már bizonyíthatják, hogy öngyilkosságra bujtottad fel az illetőt, és ez is egy jelentősen súlyosbító körülmény.
Van az a mértéke a zaklatásnak, amikor már tanácsos hatóságra vinni az ügyet és az iskolapszichológus helyett a rendőrséget megkeresni, de az a minimum, hogy annak a holnap üzemeltetőjéhez fordulunk, ahol a zaklatás ért.
Neki ugyanis kötelessége, hogy védelmet nyújtson nekünk és a legenyhébb esetben is letiltsa zaklatónkat. Imre Gábor nagyon fontosnak tartja, hogy az efféle zaklató tartalmakat mentsük el, archiváljuk, ugyanis soha nem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk rájuk mint bizonyítékokra.
A kicsengetés után kérdés nem, de egy vastaps azért elhangzott, a gyerkőcök elkapkodták az asztalra kirakott kitűzőket, előadóink pedig tovább indultak, hogy még több diáknak elmondják: „ez bűncselekmény, forduljanak segítségért".