A két jó hangulatú és majd' teltházas közönségtalálkozónak hétfőn és csütörtökön este a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlege adott teret. Hétfőn a Magyar Napló mutatkozott be. A színvonalas irodalmi folyóiratot Oláh János költő- főszerkesztő és Mezey Katalin költő képviselték. „Két azonos lelkületű ember, akik ugyanúgy gondolkodnak, éreznek és írnak, ahogy mi" - jellemezte a vendégeket Lőrincz György író, az EMIA elnöke, az est házigazdája. A magyarországi irodalmi folyóiratok sorából a Magyar Napló két rovattal válik ki - hívta fel a figyelmet Oláh János, aki a kiadvány történetéről is szólt.

Lőrincz György, Oláh János, Mezey Katalin

Az írókat, költőket, az irodalom vonzásában élő személyiségek pályáját bemutató Nyitott Műhely rovat célja, hogy a jelenkori magyar tollforgatókat interjú formában bemutassa, lehetőséget adva az egymást alig ismerő irodalmároknak arra, hogy emígy ismerkedhessenek egymással. A  Világirodalmi Figyelő az európai kontinens határain túl élő és alkotó irodalmi személyiségek bemutatását vállalta fel. Az esten Oláh János és Mezey Katalin verseiből is kapott ízelítőt a közönség, illetve érdekes párbeszéd is kialakult arról, hogy a nemzeti kormányzás hoz-e valamilyen értékrendbeli változást az irodalmi életben.

Hasonló, a mindenkori politika és az irodalom viszonya kérdéssel kapcsolatos vélemények hangzottak el a tegnap esti közönségtalálkozón is, ahol a havonta megjelenő Hitel című irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat csapata mutatkozott be. A Komoróczy György, nyelvművelő, közíró által „az egyik legjobb, legérdekesebb író-olvasó találkozó"-ként jellemzett esten Lőrincz György író a szervezők nevében üdvözölte a neves vendégeket.

Papp Endre felelős szerkesztőt, Szikra János írót, a Hitel „házi szerzőjét", állandó munkatársát, és Falusi Márton költőt, szerkesztőt az est házigazdája Zsidó Ferenc író faggatta. Mi sem volt természetesebb, hogy az első kérdés a folyóirat alapítójára, atyjára, főszerkesztőjére, Csoóri Sándorra vonatkozott. Erre Papp Endre adta meg a „Hála Istennek, jól van!" választ. A felelős szerkesztő röviden vázolta a Hitel rendhagyó, „hallgatással kezdődő" alapításának 1982-ig visszakanyarodó történetét, a háromszori arculatváltás miértjeit.

Falusi Márton, Szikra János, Zsidó Ferenc, Papp Endre

Az 1988-ban napvilágot látott Hitel hitelessége, hogy kényes témákat (cigány-magyar együttélés, 21. századi falusors) feltáró, komoly szociográfiai írásokat is közöl - ennek apropóját Szikra János egyetlen frappáns kérdésben fogalmazta meg. „Melyik író az, aki nem foglalkozott a nemzettel és nem törődött a körülötte levő világ történéseivel?"

A Hitel üzenetét, létjogosultságának ars-poeticáját Papp Endre summázta, mondván, hogy az egy nemzetben való gondolkodás, cselekvés nem „skatulya", a haza és haladás eszméjének összekapcsolása ma is szétválaszthatatlan. Véleménye szerint a hivatásos politikus és a szellem embere között mindig is egy ellentét feszült, a napi politika alakulásának pedig semmilyen befolyása nincs a nemzeti szellemiség jegyében gondolkodó, alkotó Hitel szerkesztőcsapatára, az éppen aktuális politikai széljárásokat pedig „kénytelenek tudomásul venni".

„A közös gondolkodás, együttműködés üzenetét hoztuk el"- mondta Papp, aki szerint a 21. század elején az egy nemzethez való tartozás „nem csak beleszületés, hanem egy vállalás, vállalkozás" és a nemzet jövőjének alapja a meglévő közös alapértékek – a Hitel pedig ezek feltérképezését feladatának tartja. A párbeszédet „megtörték" Falusi Márton, Szikra János versei, amelyeket természetesen a szerzők tolmácsolásában hallhattak a résztvevők. A találkozó a vendégek és jelen levők közötti kötetlen beszélgetéssel zárult.