A vállalati pénzügyekről tartott előadást Dr. Geréb László a második Bizniszvitaminon szerdán, kora reggel az inkubátorházban. Hogy könnyebb legyen feldolgozni a hallottakat, a reggeli gasztróelőadás, kóstolgatás és kávézás sem maradhatott el, most Csiszér Orsolya a Sejt-elmes édességeket kóstoltatta meg a jelenlévőkkel, amelyek laktóz-, glutén- és cukormentesek.

Az első, ingyenes alkalom óta annyit változott a menetrend, hogy inkubátorházon kívülieknek 5 lej a belépő és regisztrálni is szükséges a Bizniszvitamin előadásaira.

Geréb, a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság elnöke rögtön előadása elején kihangsúlyozta, nem fog cash flowról és amortizációról beszélni, hiszen tudja, nem pénzügyi szakembereknek tart előadást, inkább konyhanyelven mesélt a vállalati pénzügyekről.

Már a Bibliában is így volt

Máté evangéliumával érzékeltette, hogy a pénzügy nem olyan istentelen dolog. A történet szerint az idegenbe készülő gazda szétosztja vagyonát szolgái között: egyiknek egyet, másiknak kettőt, a harmadiknak öt tálentumot adva. Utóbbi két szolga megduplázza ezek számát, aki egyet kapott, az elássa, hiszen tudja, hogy számon fogják rajta kérni. Amikor vissza kell adniuk, egyikük tízet, a másik négyet, és amelyik elásta, csak egyet ad vissza, erre a gazda elveszi az összest és mindet odaadja annak, aki tizet adott vissza neki.

„A Bibliában is benne van tehát, hogy a talentumot kamatoztatni kell", még ha ebből azt is kiolvashatjuk, hogy amelyiknek sok van, annak még több lesz, s amelyiknek egy kicsi, attól azt is elveszik. Az is érdekes, hogy a Bibliának 3350 verse van, amiből 2350 pénzről és gazdaságról szól.

A kicsi „r"

Geréb ismertette a kicsi „r" betűt, ami annyira a mániája, hogy őt „kicsi r" tanárnak is hívják a főiskolán. Ez a return (hozam) szóból ered és ez határozza meg egy vállalat eredményességét, ez az egész működtetés alapja. A kicsi „r" jelentését legegyszerűbben a nyereség/beruházás képlettel érthetjük meg. Ha berakunk a bankba 100 lejt, ami egy év után 15 lejt kamatozik, akkor 15 százalékos a nyereségünk.

Az egymillió eurós nyereség is sokkal szebb akkor, ha a beruházásunk nem 100.000.000 euró volt, hanem hét lej, mondjuk egy lottószelvény ára, „ezt inkább bevállalnánk négyszer-ötször is", viccelődött az előadó. A kicsi „r"-t kockázati prémiumnak is mondják, hiszen a vállalkozó kockázatot vállal a befektetéssel. Ahelyett hogy megelégedne meglévő pénzének banki kamatjával, ami 1 százalék, ő a bizonytalan 10 százalékot választja, ami akár -5 is lehet.

Az Audi és a titkárnő nem garancia

Egy vállalat szép épülete, az előtte parkoló Audik, a menő számítógépei és csinos titkárnője még nem jelenti azt, hogy egy jól menő cégről beszélhetünk, ezek banki hitelből is lehetnek vásárolva. „A romániai számvitel kettős, egyet nézünk, de kettőt látunk, mint a második pálinka után. Az eszközöket látjuk, de forrásokat is látnunk kell" – magyarázta Geréb.

„Az eszközök nyereséget termelnek, a források ellenben pénzbe kerülnek, annak a beruházásnak, amit én meg kell, hogy valósítsak, ára van. A saját befektetett tőkének az osztalék, amit én a bizniszből ki szeretnék venni, a hitelnek a költsége egyszerűbb, mert arra kamatot számolnak. A jó gazdálkodás alapja számviteli szempontból, ha az eszközöknek a hozama nagyobb, mint a finanszírozási források költsége" – ecsetelte. Akkor jó az egymillió eurós eszközállománnyal rendelkező vállalkozás évi 100.000 eurós nyeresége, ha a banknak nem kell 150.000 eurót fizetnünk a hitelre.

Ilyen a jó alkalmazott

Az emberi erőforrásokról is szó esett az előadáson. Miután megállapítottuk, hogy az eszközök jó dolgok, hiszen nyereséget termelnek, azt is le kellett szögezni, hogy akkor nem jók, ha egész nap Facebookozunk rajtunk. Az eszközökhöz hozzáadott érték kell, ami általában az emberi erőforrás, annak tudása és hajlandósága.

Ha az alkalmazott tudása és hajlandósága is nagy, tehát tud is és akar is dolgozni, vele nyert ügyünk van, ha viszont mindkettő alacsony, akkor jobb minél előbb jó megszabadulnunk tőle. A legrosszabb eset mégis az, amikor az embernek nagy tudása van, de nem hajlandó dolgozni, ezzel demoralizálja a kevesebb tudású, de egyébként motivált munkatársakat is.

A jó emberi erőforrás nagy hozzáadott értéket ad az alapanyaghoz. „Ha olyan embereink vannak, hogy elmennek a kínai piacra s vesznek 1 euróért tranzisztorokat és összeraknak belőle egy 1.000 eurós laptopot, akkor 999 euró a hozzáadott érték. Ha pedig a szép, nagykezű emberek felrakják a téglát az autóra, kérdés, hogy mennyivel ér többet a tégla az autón, mint, amikor a földön volt" – mondta Geréb.

Ajándék Papucs a cégnek

Ha egy asztalos cég esetében például 100.000 euróra vásárolunk körfűrészt és gyalugépet 15 százalékos kamatú banki hitelből, minimum 15.000 eurót kell termelnünk évente, hogy a források költségét kompenzáljuk. Eszerint kell beárazni a termékeinket.

Ha 20.000 eurót sikerül termelni, amiből 15.000 elmegy a hitel kamatjának kifizetésére, az 5.000 euróból még vásárolható egy „papucs" Dacia, így 105.000 eurós eszközállomány lesz, amelyből már csak 14.2 százalékos hozamot kell megvalósítani az 15.000 eurós banki hitel kifizetéséhez, viszont ezzel az 5.000 lejes nyereség helyett a cég kapott egy ajándék autót.

Nagyon fontos ezért az üzleti tervezés, amely évekre előre kiszámolja a kiadásokat és a bevételeket, a jó biznisznek meg egyszerű a receptje: a befolyó összegnek az elkövetkező években meg kell haladnia a kiadásokat.

Mi a baj, székely?

Arra kérdésre is kerestük a választ, hogy miért sokkal alacsonyabbak az átlagkeresetek Székelyföldön, mint Szebenben, hiszen míg megyénkben 1.713 lej a nettó átlagfizetés, Szebenben 2.206.

Tudjuk, hogy egy cég nyereségéből kapja fizetését az alkalmazott, annak függvényében, hogy mekkora az ehhez hozzáadott értéke. Geréb úgy látja, nem igaz a teória, miszerint a székely vállalkozók kizsákmányolják az alkalmazottakat, ugyanis abban az esetben sokkal nagyobb mágnásoknak kellene lenniük.

A cégek munkatermelékenységi tényezőit három részre osztotta: a hardware az eszközöket, a software a munkaerőt, míg az orgware a szervezést jelenti. Geréb szerint a különbség főként utóbbinál jön létre, ugyanis míg Szeben megyébe a jelentős német tőkével együtt importálták az erős cégszervezési kultúrát is, nálunk elég gyakori, hogy a 10 perces kávészünet egyórásra duzzad, a munkások munkaidőben elszopogatnak egy sört, esetenként a tulajdonossal együtt, és az alkalmazottak félóra késéssel esnek be munkahelyükre.

Egy táblázatban bemutatta azt is, hogy az udvarhelyi vállalatok alkalmazottai átlagosan mennyi nyereséget termelnek a cégnek, innen tudjuk, a Coats munkavállalói rengeteget, de például a Matricagyár igencsak mínuszos.

A sörben kevés a vitamin, ezért kell belőle sokat innunk – zárta egy mémmel Geréb László az előadást. Csak hogy értsük a befektetés és a hozam közötti összefüggést.

A Bizniszvitaminban sok a vitamin, így elég belőle kevés is. A következő, három hét múlva esedékes alkalomra ismét megígérték, hogy Szécsi Kálmán, a Raiffaisen Bank regionális igazgatója fog előadást tartani. Akkor is 5 lej és egy klikk lesz a belépő.