Itthon » Művelődés

Kevés látogatót vonz a Jézus Szíve Kápolna

Habár a nyári hónapokban több turista is megfordult itt, és újabban iskoláscsoportok is lejönnek a városból, Székelyudvarhely legrégebbi épületének kevés látogatója van.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Jocha Károly sportújságíró

Ötkarikás élmények – könyvbemutató Jocha Károllyal

A neves sportújságíró olimpiai bajnokokkal készült...
Fotó: Hagyomanyok Háza

A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön

Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...
DSC1139

Megfertőznék a fiatalokat

Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...

Itthon_Kozelet/jszk2909
Itthon_Kozelet/jszk2909
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2010. szeptember 29., 18:38
0 hozzászólás. 

A falba vágott kapun egy felirat díszeleg, miszerint a kulcs a II. Rákóczi Ferenc utca 143 szám alatt, Fehér Józsefnél található – fordulok, a jelzett ház kerítése előtt magasodom, kukucskálok, mire észrevesz az idős házaspár. Mikor mondom jövetelem célját, az idős bácsi veszi a kulcsokat és elkísér a kápolnához. Az idelátogató turistákról nem vezet statisztikát, de „olyan is volt, hogy ebédtől állítottak fel". Az idén a nyolcvanadik évét betöltött Józsi bácsi a Petrozsény melletti Lupényben született (apja ott volt bányamérnök), de a bécsi döntés után, 1940 őszén Székelyföldre költözött a család, a közeli Dobóba, ő onnan került a városvégi tsz-hez, 1992 óta vannak nála a kápolna kulcsai.

Itthon_Kozelet/jszk2909

Józsi bácsi és a kulcsok

Bemegyünk a kápolnába, ami nem nagyobb egy nappalinál, kísérőm leveszi fejfedőjét és helyet foglal az egyik ülőalkalmatosságon. Gondozott kis templom ez, virágok és nemzetiszínű szalagok mindenfelé. A padlózat lesüllyedt egy részen, itt volt az 1973-ban ásott régészeti kutatóárok. Feszületek, szobrok, szentképek, gyertyatartók, minden ódon, régi de felemelő hangulata van.

Itthon_Kozelet/jszk2909

A kápolna szobanagyságú belseje, középen lesüllyedt padlózattal

Az egykori Gyárosfalva (ez a település a mai város területén belül volt, csak ez az épület maradt belőle) területén álló kis építményt 1702-ben Lakatos István „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Korát illetően a művészettörténészek 13. századinak, tehát késő román kori kápolnának számítják, de ezt az 1973-ban végzett ásatás után cáfolták a régészek, mert akkor került felszínre az épület mellett egy 16. századi ezüstpénz, a szakemberek azóta is tudományos vitát folytatnak a kápolna koráról, de ennek végére valószínűleg egy új ásatás tenne pontot. Az évszázadok folyamán többször átalakították, a kazettás mennyezet 1677-ből származott, de ezt 1903-ban kicserélték, és helyére másolatok kerültek. A keleti bejárat felett az 1771-esz szám látható, a nyugati oldalon van a főbejárata, de ezt csak ünnepnapokon nyitják ki, jelenleg belülről kopjafák vannak nekitámasztva.

Itthon_Kozelet/jszk2909

A kápolna és a tornácos ház

A legenda szerint a tatárjárás idején a város lakossága Bud László vitéz vezetésével a Budváron keresett menedéket az ellenség elől, hiszen a megduzzadt vizű Küküllő jó védőnek bizonyult, a tatárok nem is erőltették a támadást, de letáboroztak a Nagyoldal alatt. Az Európát végigjárt László vitéznek egy nagy angol íja volt, ami különbözött a hagyományos magyar íjtól. Mivel a tatárok „le akarták éheztetni a hegyről a székelyeket", a vitéz elhatározta, hogy a csapatot vezető kánt „Jézus nevében" célba veszi. A tatár vezér még nevetett a csoporttól elváló íjászon, azonban az annyira pontosan célzott, hogy a nyílvessző egyenesen a kán szívét fúrta át. A tatár sereg ettől annyira megriadt, hogy tábort bontott, és más csapathoz csatlakozott. A legenda szerint pedig azon a helyen, ahol a tatárt szíven találta a nyíl, felépítették a Jézus Szíve-kápolnát.

Itthon_Kozelet/jszk2909

László vitéz ma világbajnok íjász lenne: a kápolna hátterében a messzi Budvár

A közben a fűben gombászó Józsi bácsi elmeséli, hogy főleg „buszos turisták" jönnek a kápolnához, akik a kápolna gyors megtekintése után általában továbbmennek Segesvárra. „A Kádár-rendszer sajnos azt hozta ki belőlük, hogy a kilencvenes években sokan nem tudták, hogy itt magyarok, székelyek élnek" – fűzi hozzá az öregúr, aki azt is megemlíti, hogy az előző kápolnaőr, egy 89 éves korában elhalálozott néni lakott a falhoz épített kis tornácos házban, amit halála után a cserkészeknek adtak használatba, de ők is ritkán jönnek erre.

Évente kétszer van itt nagyobb tömeg: a húsvéti határkerülés végállomása ez, ekkor misét is tartanak, illetve az úrnapi búcsún is van mise. A kis templom Udvarhely legrégebbi építészeti emléke, a hasonló építményeket megtekintő turisták általában elkerülik, mert a Szejke irányából jönnek Székelyudvarhelyre és a központ megtekintése után Csíkszereda felé távoznak. Pedig valószínűleg érdeklődéssel lépnének be a kápolna ajtaján, és szép élménnyel távoznának.


0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."