Fizetésképtelenné válhat Székelyudvarhely?
MEGOSZTÓ
Tweet
Lánya örökli Seroussi vagyonát
A szudáni származású üzletember június végén hunyt...Hány ember kell egy villanykörte kicseréléséhez Romániában?
És hány papír! A 2018-ra ereszkedett adóhomályból...Pénzdíjas esettanulmány versenyt hirdet az OTP Bank
Négy mesterség szakembereit várja csapatokban az OTP egy...Fotó: illusztráció
ÍRTA: UH.RO
A bukaresti Közpolitikai Intézet június 5-i jelentése Románia azon településeit sorolja fel, melyek működési költségeik negyedét sem tudják fedezni saját bevételi forrásokból. A kilencvenes listán három udvarhelyszéki település is szerepel: Székelyderzs a negyedik, Székelyudvarhely a huszadik, míg Oroszhegy a hetvenhatodik helyet foglalja el.
A jelentés szerint Oroszhegy működési költségeinek 25, Székelyudvarhely 20, míg Székelyderzs csupán 15 százalékát tudja fedezni saját bevételi forrásokból. Székelyudvarhely egyébként az egyetlen municípium a listán, három további várost leszámítva csak községek szerepelnek rajta.
A Közpolitikai Intézet azt javasolja a kormánynak, hogy állítsa le a közpénzek kifizetését a listán szereplő településeknek mindaddig, amíg saját maguk, népszavazás útján nem döntenek más településekkel való összeolvadásról, a bevételi források bővítéséről, vagy egyéb módszerről, ami helyreállíthatná gazdasági stabilitásukat.
A Hivatalos Közlöny május 24-i kiadásában egyébként megjelent a 46/2013-as számú sürgősségi kormányhatározat, ami az önkormányzatok válsághelyzetét, illetve fizetésképtelenségének megállapítását szabályozza a cégekéhez nagyon hasonló módon.
Az üggyel kapcsolatosan Székelyudvarhely polgármesteri hivatalánál is érdeklődtünk. Megtudtuk, a jelentést ma látták, a pénzügyi osztály jelenleg elemzi annak érdekében, hogy megtudják, milyen adatok figyelembevételével számolta ki az intézet a szóban forgó arányokat.
Ez van, ha nem tudsz fizetni
Gazdasági szakemberek szerint a kormányhatározatba foglaltak radikális és merész húzást jelentenek az önkormányzatok esetében. Tulajdonképpen jogalapot biztosítanak az önkormányzatok hitelezői számára, hogy megkaphassák azokat a pénzeket, melyekkel tartoznak nekik: ennek folyamata a fizetésképtelenségi eljárás.
A jogszabály pénzügyi válsághelyzetet és fizetésképtelenséget is tárgyal. Mindkettő problémás gazdasági helyzetet jelent: amikor egy önkormányzat nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A válsághelyzet akkor áll fenn, ha 90 napnál régebbi, a költségvetés 15 százalékánál nagyobb összegeket nem tud kifizetni az önkormányzat, valamint 90 napnál hosszabb ideje maradt el bérek kifizetésével.
A fizetésképtelenség hasonló, csak itt 120 napnál régebbi, a költségvetés 50 százalékánál nagyobb tartozásokról, és 120 napnál régebbi bérkifizetések elmaradásáról van szó.
A válsághelyzetet a helyi tanács állapítja meg, és felhatalmazza a fő hitelutalványozót (jelen esetben a polgármestert) egy gazdasági helyreállítási terv kidolgozására. Öt nappal a válsághelyzet hivatalos megállapítása után létrejön egy gazdasági válságbizottság, melynek tagjai a polgármester, a pénzügyi osztály vezetője, a tanács és a Pénzügyi Főigazgatóság egy-egy képviselője.
A gazdasági helyreállítási terv tartalmazza a pénzügyi helyzet bemutatását, a terv alkalmazásának idejére vonatkozó lépéseket az alapvető szolgáltatások biztosítása, a pénzügyi menedzsment javítása és a kiadások csökkentése érdekében, egy költségvetés-tervezetet, valamint a terv kivitelezéséhez szükséges feladatok leosztását. A terv alkalmazása kötelező érvényű az önkormányzat számára.
A válsághelyzet két esetben érhet véget: ha már legalább 180 napja nem jelentkeztek a helyzet kialakulásához vezető problémák, vagy amennyiben az önkormányzat ellen megindul a fizetésképtelenségi eljárás.
Fizetésképtelenség – a súlyosabb eset
A fizetésképtelenségi eljárás (inszolvencia) azzal kezdődik, hogy a polgármester, vagy az önkormányzat hitelezői kérvényezik az illetékes törvényszéken az eljárás megkezdését. A törvényszék döntése után a bíró kinevez egy ügyvezetőt, aki értesíti a hitelezőket az eljárás megkezdéséről.
Ugyanakkor az ügyvezető bemutatja a törvényszéknek a hitelezők összes követelését, melyeket a törvényszék részben, vagy egészében jóváhagy az esetleges óvások tárgyalása után. Szintén az ügyvezető feladata, hogy a polgármesterrel közösen kidolgozzanak egy helyreállítási tervet, amit a Pénzügyi Főigazgatóságnak és a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A terv tartalmazza az összes tartozás kifizetésének módozatát és határidejét, valamint ezek prioritását, az esetleges büntetőkamatokat, vagy egyéb rendelkezéseket. A terv végrehajtása nem tarthat tovább az elfogadástól számított három évnél.
A fizetésképtelenségi eljárás befejezettnek tekinthető, amint a törvényszék által elfogadott összes tartozás törlesztésre került, vagy a fizetésképtelenség megállapításához vezető okok megszűntek. Ez utóbbi esetben, ha még maradnak törlesztetlen tartozások, ezek bekerülnek a válsághelyzet kezelésére kidolgozott helyreállítási tervbe.
Amennyiben a fő hitelutalványozó nem jelenti be a válsághelyzetet, az kihágásnak számít, és 10-50 ezer lejig terjedő büntetéssel sújtható. A fizetésképtelenség be nem jelentése, vagy a bejelentés legalább 6 hónappal történő késlekedése bűntettnek számít, és 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönnel, vagy pénzbüntetéssel sújtható.
uh.ro/ipp.ro/hotnews.ro
Hozzászólások | Szabályzat |
|
|
|
|
|
|