Székelyudvarhelyen az ötvenes-hatvanas évektől kezdődően kezdtek megjelenni a tömbházak, ma körülbelül ötszáz lépcsőház van a város területén. Egészen a nyolcvanas évek közepéig (ekkor fejeződött be a Bethlen-lakótelep, illetve a II. Rákóczi Ferenc utcai blokkok építése) tartott a régi rendszer lendülete, majd a váltás után már nem volt akkora az iram, sőt, beszélhettünk lakáskrízisről is.

Azonban az „aranykorszak" tömbházai sem időtállóak – ezelőtt néhány évvel indult el az a program, aminek keretén belül részben kormány- és önkormányzati pénzből kezdték el a tömbházak rehabilitációját. Egyrészt a hőszigetelés miatt, másrészt az esztétika miatt, hiszen valljuk meg, a szocialista építkezési stílus hagyott nem kevés kívánnivalót maga után.

Ha ránézünk egy-egy ilyen tömbházra, azt tapasztalhatjuk, hogy elég rossz bőrben van. A külső vakolat málladozik, lehull – a dolog nem újkeletű, hiszen vannak olyan tömbházak (főleg tízemeletesek), amikről már a nyolcvanas években elkezdett lehámlani a külső réteg, pedig alig tíz-tizenöt éve volt felépítve. Gondoljunk csak a Tábor-lakótelep tízemeleteseire, amik a hetvenes évek közepén épültek.

Veri a jég a blokkot

A Bethlen-lakótelepen az is megfigyelhető, hogy a műanyag-lemezekből készült teraszokat egy jégeső úgy megverte, hogy olyan képet mutat, mintha rendszeresen sörétes puskával vagy csúzlival lőtték volna őket.

Az utóbbi évek legnagyobb jégverése 2007 május 23-án volt, például az Építők utcájának erkélyei azóta is őrzik a nyomokat – vannak, akik más anyagból gyakorlatilag új teraszt építettek, de a legtöbb helyen lyukas a műanyag. Egyébként az autókereskedők is azóta használnak jégfogó hálót a szabadban tartott, eladásra kínált gépjárművek felett.

Két év alatt hat lépcsőházat újítottak fel,

további tizenkettőnek pedig elő van készítve a rehabilitációja, csak a kormánypénz kell megérkezzen rá - ezt már a polgármesteri hivatalból tudtuk meg. Bakó Katalin, a Városgazdálkodási Osztály közszolgálati irodavezetője közölte, hogy a tizenkét tömbház újítási terveit már előterjesztették Bukarestben.

Mint ismert, az országos program nemcsak a hőszigeteltést, hanem a nyílászárók kicserélését is magában foglalja, a költségek felét a kormányalap, harminc százalékát az önkormányzat fizeti, a lakók a maradék, mintegy húsz százaléknyi önrészt kell fizessék. A program elkezdődött, a Berek sétány, a Mihail Kogalniceanu utca több blokkja és a Függetlenség sugárút 49. szám alatti lépcsőház került bele.

“A program nagyon jó, csak tíz évet késtek vele”

- véli Lukács Pál, egy tömbházhőszigeteléssel is foglalkozó cég vezetője. A programmal párhuzamosan ugyanis elkezdődtek a saját erőből végzett felújítások is, s hasonlóan a néhány évvel ezelőtti “termopán-hullámhoz”, újabban a tömbházuk falát boríttatják be speciális anyagokkal az udvarhelyi blokklakók. Azonban ezt nem mindenki tudja megengedni magának (a falfelülettől függően lakrészenként kb. 1500 és 4700 lej között van az ára), s ezért vannak olyan tömbházak, amelyeknek egy részén van szigetelés, más részén pedig nincsen.

Lukács szerint Csíkszeredában sokkal több tömbházat újítottak fel, s az is megfigyelhető, hogy a nyugdíjasok becsületesebben kifizetik a munkát, mint egy-egy tehetősebb vállalkozó vagy felelős beosztásban levő, sok pénzt kereső lakástulajdonos.

Ha a kormányprogram ütemét, eddigi iramát, tempóját vesszük alapul, akkor könnyen kiszámolható, hogy mikorra lesz rehabilitálva a város mind az ötszáz tömbháza. Ha két év alatt hatot sikerült befejezni, akkor hatszáz tömbházra pontosan száz év alatt tesznek pontot. Addig viszont mi lesz velük, hámlanak tovább..?