A romló város: az alternatív szeméttelepek
MEGOSZTÓ
Tweet
Sok hűhó semmiért... De mi a tanulság?
Maradt a régi alkotmány, de valami mégis...Igenre buzdított a polgármesteri hivatal, majd nem
Rövid idő alatt meggondolta magát a polgármesteri...Teljes a káosz a MOGYE tájékán, de még van remény
Megpróbáltuk összefoglalni, hogy mi minden történt a...A sánc ideális a szemét elhelyezéséhez. Fotó: Kakasy Botond
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Az alternatív szeméttelepek lényege, hogy a lakott területektől kissé messze, de nem láthatatlanul messze viszi ki a szemetelő az általa felhalmozott szemetet és ott elhelyezi. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy autóval, szekérrel kimegy, viszi magával, aztán ahol alkalmas helyet talál, ott megszabadul tőle.
Mármint a szeméttől, nem az autótól. A roncsautókat ugyanis nem a természetben hagyják, hanem csak úgy, az utcán. Úton-útfélen. Vagy útszélen.
A kisebb-nagyobb tájsebek általában tavasszal tűnnek fel a város szélein – ekkor olvad el a hó, s az alatta levő szemét ekkor válik láthatóvá. Tettünk egy körutat, megmutatjuk, hogy mit fogunk látni tavasszal, olyan kis szeméttelepeket, amiket már most, ősszel is megvannak.
Cserehát
(Szemétládák munkamódszere, a piszkosítás elvi tétele)
Ha elhagyjuk a Kis Gergely utcát, a motokrossz-pálya irányába vezető út környékén rájöhetünk, hogy ez az egyik kedvenc helye a szabadidejükben szemetelőknek. Nem kell sokáig menni, hogy műanyag-ládák, palackok, nejlonzacskók közé lépjünk.
Fújja őket a jó novemberi nedves szél, s befogadja a természet. Természetesen annyira azért messze vannak a lakott területtől, hogy még véletlenül se lehessen beazonosítani, hogy kié volt. Azért, hogy „a szarnak és a kárnak nincs gazdája" kijelentés továbbra is érvényben maradhasson.
Farcádi utca
(Szemétládák boldog otthona, a tisztaság az ellenség szava)
A Farcádi utca végében egy bokros rész, illetve a sánc állandó befogadó közege az ilyen jellegű hulladéknak. Látszik, hogy az elkövető szeret étteremből kaját rendelni, mert az ételszállító dobozokból elég sok van.
Szereti a Jidvei bort és a vásárhelyi sört, hiszen ebből is több palackot hagyott a helyszínen – mindez gondosan szétszórva a sáncban. A bokor mögött ugyanez a felhozatal, ezt a mennyiséget szerinte nem tudta volna elnyelni egy szemeteskuka a városban, muszáj volt idehozni, hogy még véletlenül se tudja elszállítani az, akinek ez volna a feladata.
Szentjános utca
(A szemétládák ősi jelszava, a szemétdomb a szemét otthona)
A Szentjános utca vége, a Szarkakő felé vezető út kezdete tereprendezésen megy keresztül. Valószínűleg ezért takarta már el a föld alá az évek óta ott álló szemét – egyébként itt tábla tiltja a szemetelést és az épülettörmelék-lerakást, de látszik, hogy lerakták, és el is simították.
Egye a föld a szemetet, jó neki az, mit számít! Nehéz megtalálni, hogy hol kezdődik a Szarkakőre vezető út a földhalmok miatt, de ez sem fontos.
A Szejkefürdő
(Szemétládák védett élete, a kosztermelés közszükséglete)
A lerobbant villák midegyike egy-egy tájseb a Szejke testén, ezenkívül vannak olyan részek, ahová nem ért el a Borvíz útja projekt keze, s az bizony úgy is maradt. Vannak kisebb-nagyobb tűzhelyek, ezek közelében a söröspalack, a papír és egyéb, a hétvégi kiránduláshoz nélkülözhetetlen gasztro-dolgok csomagolóanyaga kivétel nélkül megtalálható.
A szemetelők kedvenc helye a patak, valószínűleg azért, mert az továbbvinné – nagy bánatu(n)kra idén száraz volt a nyár, a patak majd kiszáradt, így nem maradt annyi energia benne, ami a szemetet el tudta volna lökdösni. Úgyhogy maradt ott, ahol hagyták.
Az alternatív szeméttelepek jellemző tulajdonsága még az is, hogy évről évre újabbak és újabbak keletkeznek. „A sok szemét ott hever az új kor hajnalán."