A Mega- előnevű fájlmegosztó oldalak az internet legismertebb és legelterjedtebb ilyen jellegű weboldalai voltak. A Megauploadon milliószámra pörögtek a – jórészt illegálisan megosztott – tartalmak, míg a Megavideo és a Megaporn videómegosztóként működött. Előbbi a hollywoodi kasszasikerek, míg a Megaporn a felnőtt tartalmak egyik Mekkája volt.

Most mindhárom oldalon az FBI felhívása fogad, miszerint szerzői jogok megsértése miatt lefoglalták a szervereket, és felfüggesztették a domaint, ez cseppet sem zavarta az alapító Kim Dotcomot, hogy folytassa a történetet, és Mega néven új, felhőalapú fájlmegosztó szolgáltatást indítson.

Százmilliós buli

De a történet ennél azért fordulatosabb, már csak a főszereplő miatt is. Kim Dotcom 1974-ben született Németországban, Kim Schmitz néven. Nevét 2005-ben változtatta Dotcomra, ezzel utalt arra, hogy a netes bizniszben utazik (a .com domainvégződés angol kiejtése).

2005-ben indult a Megaupload buli is, ekkor alapította hongkongi cégét és annak fájlmegosztó szolgáltatásait. Ez persze nem tetszett a hatóságoknak, akik szerint weboldalai összesen 500 millió dolláros kárt okoztak a szórakoztatóiparnak.

Nem tudni, ezt pontosan hogyan számolták ki, de a Megaupload népszerűsége egyértelmű volt: legfelkapottabb korszakában a világ 13. leglátogatottabb oldalaként jegyezték, és az internet teljes forgalmának 4 százalékát bonyolította le.

Kim emellett igazi luxuséletet élt, fényűző villákban lakott, méregdrága autókkal furikázott. Még Új Zélandra is bevásárolta magát, ahol befektetések és karitatív adományok fejében állampolgárságot kapott. Itt érte utol a rendőrség, weboldalainak 2012. január 19-i leállítása után egy nappal őt is előállították, és börtönbe zárták, ahonnan egy hónap múltán óvadék ellenében szabadult. És jöttek az új tervek.

Mega-visszatérés

Kim jelenleg is bíróságon harcol a Megaupload és saját maga védelmében, ugyanis közben kérték a kiadatását az új-zélandi hatóságoktól. Ez őt cseppet sem zavarta abban, hogy visszatérjen a fájlmegosztók világába egy korszerű megoldással.

A felhőalapú fájlmegosztás és –tárolás manapság virágkorát éli az egyre gyorsabb internetkapcsolatoknak köszönhetően. Lényegében arról van szó, hogy a fájlokat egy internetes szerveren, vagyis a felhőben tároljuk, ahonnan bármikor elérhetőek, és könnyen megoszthatóak.

A Dotcom-féle legújabb buli, a Mega letisztult, nagyon egyszerű kezelőfelülettel tűnik ki társai közül: első belépéskor egy bazi nagy vörös gombot látunk, erre kattintva lehet feltölteni fájlokat, vagy egy friss Chrome böngésző használatával akár egész könyvtárakat. A technikai stáb egyébként is a Chrome-ot ajánlja, ugyanis ez a böngésző a leginkább kompatibilis a Mega által használt webes szabványokkal.

Ha már feldobtunk ezt-azt a saját felhőnkbe, a tartalmakat egy online fájlkezelőben láthatjuk, ahonnan egyszerű törölni, új fájlokat hozzáadni, vagy a meglévőket megosztani. Akár teljes könyvtárakat is egyből megoszthatunk, bár ehhez ingyenes regisztráció szükséges. Ez egyébként sem árthat, ellenkező esetben csak addig férünk hozzá a feltöltött tartalmakhoz, amíg nem törlődnek a sütik a böngészőből.

Biztonság mindenekelőtt

A Mega 50 GB ingyenes tárhelyet biztosít a regisztrált felhasználóknak, a sebessége kitűnő (az első hét akadozásai már nem jelentkeznek), de mégsem ez az, amivel kiemelkedik a versenytársai közül. Minden feltöltött tartalmat az igencsak biztonságos AES titkosítással védenek, és legalább két szerveren tárolnak.

A Mega fizetős csomagokat is kínál

A rendszer működéséből adódóan, ha valakivel megosztunk valamilyen tartalmat, nem elég pusztán annak linkjét megadnunk, hanem a titkosítási kulcsot is az illető tudomására kell hoznunk, ő csak így fog tudni hozzáférni. Ezt lehet közvetlenül a fájl linkjéhez kapcsolva küldeni, vagy akár külön, egy biztonságos csatornán. Ezt ajánlják egyébként az oldal üzemeltetői is.

Ezzel a Mega nemcsak a felhasználókat védi attól, hogy illetéktelenek férjenek hozzá adataikhoz, hanem saját magát is: mivel a titkosítási kulcsot csak és kizárólag a feltöltő ismeri, így a Mega nem vonható felelősségre – legalábbis saját értelmezése szerint – semmilyen általa tárolt, esetleg jogsértő tartalom miatt.

De Kimék ennél is biztosabbra mentek.

A fejlesztők egyes cégek, mint például filmstúdiók számára készítenek egy alkalmazást, amivel közvetlenül törülhetik a saját szellemi tulajdonukat, amennyiben rábukkannak a Megán, és birtokukban van a titkosítási kulcs is. Egyetlen feltétellel: a szellemi jog birtokosának explicit módon ki kell jelentenie, hogy nem pereli be a Megát, és semmilyen más módon nem vonja felelősségre a felhasználók tettei miatt.

A kiskapu felettébb érdekes, és akár vonzó is lehet a médiamogulok számára, bár eléggé rabló-pandúr íze van. Úgy tűnhet ugyan, hogy a fejlesztők csak magukat kívánják védeni a jogi kiskapu beiktatásával, azt tudni kell, hogy az alkalmazott titkosítási algoritmus az egyik legerősebb a világon. Ha tudunk vigyázni a titkosítási kulcsainkra, biztonságban tudhatjuk adatainkat.

Igaz, alig néhány hete indult a Mega, biztosan komoly ellenfele lesz más, hasonló fájlmegosztó szolgáltatásoknak. Erre rásegít az egykori Megaupload ismertsége és Kim Dotcom személye, no meg a körülötte zajló médiabalhé. Az már más kérdés, hogy ki mennyire bízik egy ilyen jellegű megoldásban, de egy próbát mindenképp megér.