Meséli a minap a kollégám, hogy ő is kipróbálja a táblagépeket, ha már ilyen divatosak. Sok pénzt nem szánt rá, azt akarta megtudni, hogy szüksége van-e rá egyáltalán. A legolcsóbb választásnak a Wondermedia WM8650 modellje tűnt, ami mindössze 70 dollárért cserébe érkezett egyenesen Kínából.

Nem tudtam mi vár rám

amikor elkértem tesztelésre a kütyüt. Bár az idegállapotomra vonatkozóan kaptam egy figyelmeztetést, de nem igazán vettem komolyan.

Minden a töltővel kezdődött. Ezt természetesen keleti szabványok szerint gyártották, így rögtön egy átalakítóra is szükség volt, ami nem is lenne baj. Ha töltene. De nem akart tölteni a kis makacs: a mintegy 30 centiméter hosszú madzag (vagy a készülék csatlakozója) kontakthibás, így csak bizonyos, mikrométerrel mérhető pozíciókban kap áramot a masina. Erre pedig szüksége lenne, ugyanis mintegy nyolc órás töltés után maximum három óra használati időt kapunk.

Ez pontosan elég lesz arra, hogy az őrületbe kergessen a tablet. Első körben olyan egyszerű feladatot szerettünk volna végrehajtani, mint a bekapcsolás, de ez sem ment zökkenőmentesen. A gomb működött, a probléma pusztán annyi, hogy megnyomásától a használatba vételig körülbelül öt perc telik el. De addig is örülhetünk egy szépen villogó, kék Loading feliratnak és az Android táncoló robotjának.

Merthogy androidos a kicsike, abból is a 2.2 verziószámú kiadás került a gépre. Ez megint jól hangzik, hiszen egy korszerű mobilos operációs rendszerről van szó, de a felhasználói élmény pillanatok alatt ránt vissza a valóság talajára. Elviekben 800 MHz-es processzor ketyeg a táblagépben, de valószínűsíthető, hogy e helyett egy 450 MHz-es VIA chip került a gépbe. Ez pedig közelről sem elég: a rendszer egy kiszuperált gőzmozdony plusz nyugdíjas mozdonyvezető kombinációját meghazudtoló sebességgel él, sőt inkább haldoklik.

Nosztalgiára kiválóan alkalmas

a WonderMedia tabletje: felidézhetjük azokat a napokat, amikor Windows 98-at telepítettünk elsőgenerációs Pentium számítógépünkre és könnybe lábadt szemekkel voltunk képesek percekig várni, hogy betöltődjön a Mistery téma és egy új háttérképnek örülhessünk.

Hasonló élményekkel gazdagít ez a kínai csoda is. Érintőképernyő helyett inkább nyomvatartó képernyőként lehetne jellemezni a felszereltségét, ugyanis egyetlen mozdulatunkat sem érzékeli egyből, őrületbe kergető lomhasággal reagál minden utasításunkra.

Érzékenység terén sem tud semmiféle pozitívumot felmutatni a kütyü: a vissza gomb nyomkodása legtöbbször a hangerő növelését eredményezte, a képernyő bármelyik részének érintése pedig véletlenszerűen az értesítési területet rántotta le – megmagyarázhatatlan módon.

Szoftveresen sincs túl jól ellátva a deszka: kapunk egy képnézegetőt, egy videó- és egy zenelejátszót, e-mail klienst és webböngészőt, valamint egy fájlkezelőt. Ezt a lepusztult bukaresti külváros képét nyújtó felhozatalt az App Market nevű szolgáltatással tudnánk bővíteni. Ez az androidos Market valamiféle adaptációja, a gond csupán annyi vele, hogy kizárólag kínaiul hajlandó megszólalni. Ha egyébre nem is, nyelvtanulásra mindenképpen alkalmas.

Láthatóan örül a lány, valószínűleg nincs WM8650-es tablete

A programok mellé egy multimédiás kezdőcsomagot is kapunk, ami többek között egy, a biciklije mellett álldogáló hölgyeményről készült képsorozatot és némi echte kínai zenét is tartalmaz. Ez utóbbi olyan hatással volt lelkivilágunkra, hogy úgy éreztük, mindenképp meg kell osztanunk ezt a műremeket olvasóinkkal.

Ha sikeresen túltettük magunkat a kulturális sokkon, akkor még akad néhány érdekesség a Wondermedia készülékén, amitől felállhat a szőr a hátunkon. Tárhelyet például rögtön hármat is mutat a tablet: a saját belső memóriája mellett microSD kártyára is pakolászhatjuk dolgainkat, valamint feltűnik egy USB jelű valami is, amit nem sikerült beazonosítani, hogy mire is utalhat, USB csatlakozó ugyanis nincs a táblagépen.

Meglepő pont lehet a fényképező is. Az előlapi kamera még nem számít alapfelszereltségnek, inkább amolyan plusz a mobil gépeken. Itt kapunk ilyet, sőt, csak ilyet. A fényképezés így gyakorlatilag totálisan értelmetlenné válik, ugyanis nem látjuk, mit fotózunk. A narcisztikus hajlamokkal rendelkező felhasználók egyértelmű lépéselőnyben vannak, önnön magunkról tonnaszámra készíthetjük a portréfelvételeket.

A másik dolog, hogy bár Jámbor Jack szellemi kapacitásával rendelkezik gépünk, mégis szeretne helyettünk gondolkozni. A tökéletesen működésképtelen érintős billentyűzet szeretne többet adni, mint ami, így ha lenyomunk egy billentyűt, a biztonság kedvéért még három másikat is érzékel, nehogy kimaradjon valami fontos az írnivalónkból.

Igazán Made in China

A Wondermedia WM8650-t rövid ideig használva több kérdés is felmerül az emberben. Egyrészt kíváncsiak lennénk, hogy valaki egyáltalán tesztelt-e ezt a gépet mielőtt piacra dobták. Abban biztosak vagyunk, hogy valahol a pokol legmélyebb bugyraiban lehet a gyártósor, amin készült, ugyanis a táblagépnek egyszerűen nincsenek pozitív tulajdonságai.

Viszlát, te Wonder...

Gyakorlatilag egy teljességgel használhatatlan valami, amit még a legnagyobb jóindulattal sem tudunk igazi táblagépnek nevezni. Ha olcsón szeretnénk kipróbálni a tabletek nyújtotta lehetőségeket, akkor inkább próbálkozzunk a Serioux, az Allview, vagy a Prestigio valamelyik termékével. Ezek sem a minőséget képviselik, de legalább használatra alkalmasak.

A Wondermedia tabletjének legjobb felhasználási területét pedig ez a kép szemlélteti. Jó étvágyat kívánunk!