Magyar és román, kéz a kézben az űrben
MEGOSZTÓ
Tweet
Így készít reggelit egy robot (videó)
Elértünk arra a szintre, hogy egy legóból összerakott...Ezért kell begombolni a lájbit idén
Ha globálisan meleg van, miért fázunk mégis?...Dósa Zoltán: elkerülhetetlen a hazugság
A baktériumoktól a tudatos lényekig mindenki manipulál...Kéz a kézben román és magyar: még ha csak a világűrben is
ÍRTA: SZASZA
Farkas Bertalan és Dumitru Prunariu után ismét azzal dicsekedhetnek a magyarok és a románok is, hogy kijutottunk az űrbe. Bár egyelőre mindkét nemzet egyetlen űrhajóssal marad, most egy-egy műholddal képviseltetik magukat a kozmoszban.
Maszatol a Góliát
Az EU-s NASA, vagyis az Európai Űrügynökség (ESA) január 13-án lőtte fel Vega hordozórakétáját, amin hét műholdat szállított, köztük a magyar Masat-1-et és a román Goliat-ot. Az elnevezések már önmagukban is viccesek, kollégánk szerint elképesztő nemzet karakterológiai poénok és valóban. A magyar csapat kis maszatja jóval találóbb név, mint a románok Góliátja, hiszen 10x10x10 centis pikoműholdakról van szó.
A Masat-01. Fotó: Szabó Tünde |
Mindkét eszköznek van mivel büszkélkednie: a Masat-1 az egyetlen a most fellőtt műholdak közül, ami teljesen egy nemzet terméke. Mind a szoftver, mind a hardver magyar fejlesztés, kivéve a napelemeket, hiszen ilyet összesen két gyártó állít elő a világon.
A Goliat kamerája miatt emelkedik ki a mezőnyből: a három megapixeles modul 21x28 méteres szeletekben készít felvételeket a Földről. A magyar műholdon nincs képkészítésre alkalmas eszköz, ezt csak a következő verzióba tervezik.
De mire jó?
Magyarország szempontjából a most fellőtt műhold szerepe összetett. Egyrészt tudományos jelentősége van, a Masat-1 több paramétert is mér környezetéből, mint például a hőmérsékletet és a gyorsulást. Ugyanakkor presztízskérdés is volt a projekt, hiszen az ország még nem tagja az ESA-nak, ám a műhold fellövésével karnyújtásnyira kerültek a felvételtől.
Az Ügynökség várja a csatlakozást, örülnének Magyarországnak, ugyanis lehetőséget látnak az ottani mérnökökben, valamint ez jót tenne a magyar űripari cégeknek és a gazdaságnak is.
A Masat-projekt harmadik vetülete a szélesebb közönség bevonása. A fejlesztők külön felkérték a rádióamatőröket, hogy segítsenek a műhold jelének befogásában, a számukra tett felhívás itt olvasható el. Ha csak az érdekelne, hogy éppen merre jár a magyar maszat, akkor a honlapján figyelemmel követhetjük útját.
Ha a Goliat pályájára lennénk kíváncsiak, arról sem kell lemaradnunk: a SpaceAlliance.ro oldalon látványos, háromdimenziós térképen nézhetjük az útvonalát és egy rakás egyéb technikai információt is megtudhatunk.
Az új magyar űrrekord
Azt hihetnénk, hogy egy ilyen kis eszköz elkészítése olcsón megoldható, ám ez korántsem igaz: a Masat-1 anyagköltségei mintegy 30-40 millió forintra rúgtak, amit szponzorok dobtak össze. Nyilván nem hobbiból, hiszen sok cégnek megéri befektetni az űrkutatásba, ugyanis egy ilyen projekt kiváló szakembereket termelhet ki.
Az első magyar műhold elkövetői egyébként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei, egy huszonöt tagú csoport. Itt, a Műegyetem épületében található a vezérlőállomás, és létezik egy tartalékbázis is, amit Érdre telepítettek.
A Masat-1 leginkább kísérleti műholdként fogható fel, a projekt fő célja a mérnökök képzése és a tapasztalatszerzés az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése terén. Ettől függetlenül jelentőségét nem szabad lebecsülni, a szakemberek szerint a Masat-1 fellövése akkora mérföldkő, mint az első magyar űrhajós.
A műhold tervezett használati ideje sem túl hosszú, mindössze három hét, de a számítások szerint mintegy öt-hat évig lesz működőképes, ez idő alatt végig fogható lesz a jele és körülbelül húsz év múlva csapódik a légkörbe.
A Dávid nélküli Góliát
Némileg más a román műhold, a Goliat rendeltetése: lévén, hogy kamera is van rajta, egyik legfőbb feladata a nagyfelbontású képek készítése. Ezen kívül sugárzásszintet és az úgynevezett mikrometeoritok áramlását is méri, majd az értékeket a földi vevőállomásra küldi további elemzésre.
A fellövés pillanatai |
A Goliatot egy kutatócsoport fejlesztette ki a Román Űrügynökség vezényletével. A munkában a Bukaresti Egyetem fizika karának és a Politechnika Egyetem légi jármű tanszékének diákjai is részt vettek.
A projektfelelősök szerint a Goliat egy, a Föld megfigyelését és hasonló pikoszatelitek fejlesztését célzó program átmeneti szakaszát jelenti, melynek fő célja tudományos mérések elvégzése földközeli pályán.
Az alig több mint egy kilót nyomó és két wattos teljesítménnyel bíró „góliát" kifejlesztése 1,5 millió lejbe került, amit az Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Program-menedzselési Központ finanszírozott.
Románia egyébként már tagja az Európai Űrügynökségnek, amelynek költségvetéséhez tavaly mintegy 5,7 millió euróval járultak hozzá, idén pedig a tervek szerint 7,4 millió eurót fizetünk be a közös kasszába.
http://ro.wikipedia.org/wiki/Dumitru_Prunariu